A Klubrádió Kovátsműhely című műsora ez alkalommal – a járványügyi helyzet miatt – egy korábbi adását ismételte meg. A műsorvezető és meghívott vendégei az Evitáról beszélgettek.

1980-ban volt Andrew Lloyd Webber és Tim Rice világhírű musicalje, az Evita a magyarországi ősbemutatója a Margitszigeten, a Vörösmarty kertmoziban. A címszereplő, Kováts Kriszta visszaemlékezése alapján, még a környező fákon is emberek ültek.

Miért kell, hogy sírj, Argentína? – egy nagyszerű sláger Miklós Tibor fordításában – ezzel indult a műsor, amelynek témája a legendás musical és legalább annyira legendás címszereplője Eva Perón élete volt. A műsor meghívott vendége Szilágyi Ágnes történész, Latin-Amerika szakértő, az ELTE oktatója és Katona Imre, rendező, dramaturg volt, aki az 1980-as Evita előadást is rendezte.

A darab elején a sajtószóvivő spanyolul bejelentette Evita halálhírét, s ezután indult el a zene. A műsorban e kezdő spanyol sorokat Katona Imre – Kováts Kriszta kérésére – újra, szó szerint felidézte.

S vajon miért robbant itthon ekkorát ez a rockopera 1980-ban? Amikor Miklós Tibor és Várkonyi Mátyás hirtelen úgy döntöttek, hogy bemutatják az Evitát, a Jézus Krisztus Szupersztár című rockopera már nagyon népszerű volt – s az Evita a műfaj talán legkiemelkedőbb darabja.

Kováts Kriszta elmesélte, hogy annak idején együtt játszott Miklós Tibor akkori feleségével Gyulán. Tibor beszélt neki a terveiről és Kriszta „nagy önbizalommal” mondta Miklós Tibornak, adják neki az Evitát, mert ő el tudja énekelni. Így is lett. Szakácsi Sándor lett Che Guevara. Csatlakozott hozzájuk – többek között – Szolnoki Tibor, Eszményi Viktória, Makrai Pál, Csuha Lajos, Sasvári Sándor, Frajt Edit. Kiköltöztek a Margitszigetre, ahol katonai sátrakban laktak, ott próbáltak. Két hét alatt állították színpadra az Evitát.

Miklós Tiborék engedélye tíz előadásra szólt. Kottát nem kaptak, a lemezről írták le az egyes hangszerek szólamait. A produkció énekelni tudó színészekkel, élő zenekarral ment – egy rockzenekar szimfonikusokkal kiegészülve –, valamint az Állami Operaház gyermekkarával. S ezzel az előadással alapozódott meg és indult el a Rockszínház története.

Eva Duarte egy földbirtokos törvénytelen gyerekeként született, s mindig is gyűlölte az arisztokratákat. Ambiciózus volt. 14 évesen Buenos Airesbe érkezett, hogy színésznő legyen. Végül rádióbemondó lett. Származása okán, mindig szót értett az egyszerű emberekkel. Perón karrierjét katonatisztként kezdte, s 1938-ban özvegyült meg. Már majdnem 50 éves volt, amikor egy jótékonysági bálon, 1944-ben, megismerkedett Evával. Hamarosan össze is házasodtak. Abban a korszakban kezdődött  Latin-Amerikában a populizmus. Így alakul ki a peronizmus is. Ez az egyetlen olyan latin-amerikai populista irányzat, ami mögött társadalomfilozófia van: a társadalmi igazságosság filozófiája.

Evitának – aki legalulról jött – elegánsabbnak kellett lennie, mint az arisztokratáknak. Kivételes ruhatára volt. Hogy a tömegek fölemelhessék fejüket és lássák: ők is lehetnek ilyenek. Argentínában ekkor kezdődött a tömegdemokrácia korszaka. Eva volt a csatorna „az ing nélküliekhez”. Az elit viszont nem fogadta be. Saját alapítványt hozott létre, gyerekeket, diákokat, árvákat segített. Kiharcolta a nőknek a választójogot. De korántsem volt feminista. Teljesen konzervatív családmodellben politizált – első női politikusként Argentínában. Munkássága nem volt makulátlan: Argentína náci bűnösöket fogadott be és ebben Eva Perón is megtalálta a számítását.

Evita még életében fogalom volt. Hatalmas kultusz övezte, a szívek királynőjének is hívták. A kongresszus a Nemzet Szellemi Vezetője címet adományozta neki. A kisgyerekeknek szánt ABC-s könyvek nem az „A”, hanem az „E” betűvel kezdődtek… Halála után, településeket neveztek el róla. Sőt, fölmerült, hogy szentté avatják, de ezt a Vatikán nem hagyta jóvá. A temetése után, egy hetes nemzeti gyászt rendeltek el. Evitát bebalzsamoztatták és üvegkoporsóba tették. Hatalmas népvándorlás volt a ravatalánál.

Koporsóját 1955-ben ellopták az anti-perónisták. Holttestét kihantolták és Milánóba szállították, mert népszerűsége félelmet keltett. Perón nem tudta kitölteni második elnöki ciklusát, mert egy katonai diktatúra véget vetett a hatalmának. Perón végül Madridban kötött ki. Akkoriban Franco volt hatalmon, aki folyamatosan azzal utasította el az akkor már harmadjára is megnősült Perónt, hogy nem foglalkozik olyan politikussal, akit egy feleség tartott a papucsa alatt.

Evita holttestét 1973-ban szállították vissza Argentínába. A Duarte családnak ajándékozott sírboltban nyugszik, a Recoleta temetőben. Evita attól félt, hogy egyszer majd elfelejtik. De nem felejtették el. Sírhelye a mai napig valódi zarándokhely.

A Casa Rosada (argentin elnöki palota) előcsarnokában Buenos Airesben két oldalt két hatalmas portré van, balra Evita portréja, jobbra Che Guevaráé. Egymással szemben. Az argentínok szerint, mindketten a népükért küzdöttek. Argentínában a valóság és az illúzió egymásba fonódik. Sőt, időnként az illúzió elfedi a valóságot, és érvényesebb lesz annál.

A teljes adás itt hallgatható újra.