KulisszaNemcsák KárolyGózon Gyula KamaraszínházA dzsungel könyvePokorny LiaSpilák KláraOperettszínház
  • facebook
  • instagram
  • 2021. január 27., szerda

    “Ez a helyzet megtanít, hogy ne csak magunkra gondoljunk” – Interjú Kovács Edit színművésszel

    2020. május 26., kedd 07:22

    A világméretű járvány mindenkinek alaposan átrendezte az életét; a szigorú óvintézkedések az egészségünk, a biztonságunk védelmét szolgálják, ugyanakkor az intézmények bezárása nehéz helyzet elé állítja az egész társadalmat.

    A Békéscsabai Jókai Színházban sincs előadás; Kovács Edit Jászai Mari-díjas színművészt a kényszerszünetről, aktuális szerepeiről, a túlélési stratégiáról és a felelős magatartásról kérdeztem.

    Kovács Edit

    Kovács Edit: Az én életemet is alaposan felforgatta a koronavírus okozta helyzet. De próbálom megfogadni azt a bölcs tanácsot, hogy a nehézségeket az ember ne tragédiának élje meg, hanem megoldandó feladatoknak. Fontos szerintem, hogy betartsuk a szakemberek tanácsait, főleg az önkéntes házi karantént, és csak a legszükségesebb esetben hagyjuk azt el. Ha feltétlenül el kell mennünk otthonról, akkor komolyan kell venni a személyek közötti távolságtartást és a maszk viselését, a kézfertőtlenítést, a higiéniás szabályok betartását.

    A színház online repertoárjának összeállításához elsők között vállaltad, hogy verset mondasz.

    Kovács Edit: A veszélyhelyzet legelején készített felvételt a 7.tv, három művet választottam: Babits Mihály Alkalmi versét, Farkas Wellmann Éva Amit embertársadról szólnál és a gyerekeknek Gáti István Nem könnyű a tanárnak című versét mondtam el. Most éppen meséket keresek, amiket a Rádió 1 vesz fel.   

    Aktívan részt veszel a kultúrával a vírus elleni küzdelemben; jut még időd másfajta munkára vagy pihenésre is?

    Kovács Edit: Elsősorban a környezetemben élő idősebb emberekre figyelek, a családtagokra és az ismerősökre, nekik segítek. Úgy vigyázok rájuk, hogy kerüljük a találkozásokat, egyetértünk abban, hogy fontos a rendelkezéseket betartani a magunk és mások védelmében. Gyakran kinézek az ablakon, és itt a belvárosban, ahol máskor nagy forgalom van, se gyalogost, se autót nem látok. Az emberek nagyon fegyelmezettek, és komolyan hiszek abban, hogy Magyarországon nem lesz annyi áldozat, talán nem vagyunk benne annyira a turisztikai és a kereskedelmi körforgásban, más az életritmusunk, más a kultúra. Annak örülök, hogy most van időm például többet olvasni, ablakot mosni; és azon gondolkodom, ha kész vagyok, szívecskéket fogok kiragasztani az ablakra.    

    Azt mondják, minden bajból, katasztrófából lehet valamit tanulni, hasznosítani…

    Kovács Edit: Igen, így van. Ez a helyzet megtanít bennünket arra is, hogy ne csak magunkra gondoljunk, hanem másokra is a környezetünkben, felértékelődik a társadalmi felelősségvállalás. Színészként megszoktam, hogy egy előadás csapatmunka: egyedül nem lehet ragyogni egy gyenge előadásban, remek alakítások csak remek előadásokban születhetnek. A közösségben való gondolkodás tehát nem idegen egy színésztől, és most ezt kell valamennyiünknek gyakorolni. Jó egészséget kívánok mindenkinek, és azt, hogy mindenki tényleg nagyon vigyázzon magára!

    Szerző: Niedzielsky Katalin

    Békéscsabai Jókai Színház

    - Színházi pillanatok az Instagramon -