November 20-án ezredik alkalommal adják elő A padlást a Vígszínházban. A padlás Sztevanovity Dusán ötletéből, Presser Gábor zenéjével és Horváth Péter írói közreműködésével született meg Marton László rendezésében.
Horváth Péter író szerdán az M1 műsorában elmondta: az ezredik előadásra valószínűleg meglepetéssel készül a színház, így például megjelenhet az összes, a darabban valaha játszott és még élő színész.
Az emblematikus szereplők közül kiemelte a már elhunyt Kaszás Attilát, a rosszfiúként megjelenő Hegedűs D. Gézát, valamint Igó Évát is, aki egykor Sünikét, jelenleg pedig Mamókát alakítja.
Az író szerint példátlan a magyar színjátszásban A padlás ezres előadásszáma, hozzátéve: a darabot vidéken is mindenhol sikerrel játsszák.
Mint mondta, a remek zenén és dalszövegeken túl a Vígszínház érdeme, hogy a darabot 33 éve életben tartja, nem hagyja sekélyessé válni, frissíti a szereposztást, de alapvetően közönség érdeklődése tartja műsoron a darabot.
A padlás előtörténete 1987 januárjában indult, amikor az LGT és Zorán lemezein már több mint egy évtizede dolgozó Presser Gábor és Sztevanovity Dusán levonult a Vas megyei Zsennyére egy alkotóházba, hogy befejezze Zorán hatodik lemezét. “A munka néhány nap után kicsit gépiessé vált. Kikapcsolódásképpen egyik reggel, a térdig érő hóban elmentünk futni. Bőrig áztunk. Amikor visszaültünk a zongorához, előhalásztam a szövegvázlataimat, közöttük volt A padlás néhány oldalas, gépelt szinopszisa. Lényegében az egész történet, kész karakterekkel. Némi hezitálás után megmutattam Presser Gábornak a vázlatot, aki egyből elkezdett zenét komponálni az egyik szöveghez” – idézte fel Sztevanovity Dusán korábban az MTI-nek.
A padlás ihletője Sztevanovity Dusán akkor négyéves kislánya volt. “Abban az időben költöztünk egy olyan lakásba, ami felett volt egy tetőtér. Gyermekem unszolására a keskeny csigalépcsőn felmentünk az ablaktalan, sötét, pókhálós lomtárba. Hogy többet lássunk, elhúztam a helyéről egy cserepet: a résen bezuhant a napfény, és megjelent előttem a padlás. Lényegében ez a tetőtéri szoba lett később A padlás vígszínházi színpadképe” – tette hozzá.
Horváth Pétert Marton László, a Vígszínház igazgató-főrendezője kérte fel, dolgozza át kicsit a dalokon kívüli szöveget, hogy jobban előadható legyen.
A padlás volt az első alkalom, amikor Presser Gábor Sztevanovity Dusán kész szövegére is írt zenét, nem csak fordítva. A padlást végül a Vígszínházban 1988. január 29-én mutatták be.
A padláson “Ég és Föld között” minden megtörténhet, akárcsak a mesékben.
Egy fiatal tudós megszállottan dolgozik szuperintelligens számítógépén, és különféle titokzatos számításokat végez, de nyugalmát és munkáját állandóan megzavarják különféle halandó és halhatatlan lények…
Igazi színháztörténeti pillanat lesz a november 20-i este a Vígszínházban – a 33 évvel ezelőtt bemutatott előadás tartja a magyar szerző által írt és hazai szereplő gárdával, magyarul játszott musical mennyiségi rekordját.
Forrás: MTI, Vígszínház