„Az ember olyan szerepeket kap az életében, amilyen problémákkal abban az életszakaszban szembesülnie kell” – mondja Fátyol Kamilla színésznő. Pályakezdésről, hiteles színészi játékról, a művész felelősségvállalásáról beszélgetett vele a Kultúra.hu.

A teljes interjú ITT érhető el. Szerző: Ayhan Gökhan

Arról szólva, hogy művészcsaládban nőtt fel, Fátyol Kamilla úgy fogalmazott:

„Állandó nyüzsgésben nevelkedtem. Introvertált, szégyellős gyerek voltam. Az iskolában nem szavaltam verset, egyedül játszottam, meditatív dolgokat csináltam. A gimnázium éveiben lettem nyitottabb. Otthon olyan embereket ismertem meg, akik alakítottak a személyiségemen – később ezt úgy értelmeztem, hogy közvetve szabadságra tanítottak. A család barátját, Szentandrássy Istvánt említeném: ő volt a mesterem, habár én nem foglalkoztam festészettel. Az ő tanítása a gondolkodásra, létezésre, emberi hozzáállásra vonatkozóan nagyon sokat formált rajtam. Életem későbbi időszakában pedig Dettre Gábortól kaptam hasonló mélységű emberi tudást, szemléletet a világról.”

A kérdésre, hogyan került a színház közelébe, elmesélte: „A Maladype Színház rendezője, Balázs Zoltán megkérdezte, van-e kedvem a vizsgaelőadásában játszani, és én igent mondtam. Ezzel indult a pályám. Ez az előadás A bolondok iskolája volt a Szkénében. Majd a Maladype mellett a Bárka Színházban kötöttem ki, ahol tíz évig voltam társulati tag. Sokat turnéztunk, például jártunk Indiában. Egy este a katonai bázison, ahol elszállásoltak minket, és engem gyötört a kimerültség, odalépett hozzám egy katona, és azt mondta: „The mind is free”, azaz a szellem szabad, ami akkor és ott felszabadítóan hatott rám, és a mai napig a cselekedeteim meghatározója.

Saját bevallása szerint a kudarctól való félelem is jelen van az életében: „Állandóan rettegek, és ez egyre rosszabb. (…) Mindig hatott bennem egy egyensúlyt teremtő erő, hogy a siker ne szálljon a fejembe. Megjegyzem, a szorongásom, a magányosságom a külvilág számára gőgösségnek tűnhet.”

Arról is beszélt, mennyiben formálta művészileg, hogy anya lett: „A személyiségemen, a színészethez való hozzáállásomon rengeteget változtatott. Már nem annyira fontos. Korábban nem tapasztalt, jó értelemben vett könnyedség van bennem. A folyamatos kereséstől és elégedetlenségtől támadt feszültség elpárolgott. Egészségesebb színész lettem. Máshová helyeződött az érzékenységem súlypontja.”

A Kék-sárga című jótékonysági felolvasóestről és arról, hogy miként hatott rá az orosz-ukrán háború Fátyol Kamilla itt beszél.