Magyar népmesemotívumok és kortárs bábszínházi formák találkoznak a Fehérlófia című produkció próbái során, melynek rendezője és szerzője Veres András.

Elindult az új év első próbafolyamata a 35 éves Ciróka Bábszínházban. Továbbra is kiemelt szempont a bábszínház repertoárjának kialakításában, hogy olyan előadásokkal ismertessék meg a gyerekeket, amelyek a magyar mondavilág és annak szimbólumaival való találkozást teszik lehetővé. A Fehérlófia az egyik legősibb elemeket mutató tündérmesénk, illetve varázsmesénk. Főhőse, aki emberfeletti erővel születik ló anyától, egy igazi táltos. Erős ellenfelekkel találkozik, de legyőzi őket. 

A produkció érdekessége, hogy Lendváczky Zoltán bábszínész egyedül játssza el a mesét. Narrátorként egyedül mozgat valamennyi bábot, egyedül kelti életre a különböző karaktereket. Egy szólójátéknál rendkívül fontos, hogy a színész magáénak érezze a történetet.

Veres András rendezővel közösen jutottak el ehhez az ősi témához, amelynek gyökerei a hun, magyar és avar mondavilágból eredeztethetőek. Az előadás a bábjáték legősibb formájához a kultikus bábjátékhoz nyúl vissza, amelyre jellemző, hogy a bábjátékos titokzatos erőket kelt életre. Ez a varázslat a mai gyermekközönség számára is képes újrateremteni a csodákat.

Az idei évad feladatai között több szempontból is fontos ez a készülő előadás. A magyar népmesekincs egyik legszebb történetét visszük színre egy nagyon izgalmas látványvilággal, rendezői koncepcióval.  Egy színész számára komoly kihívás, amikor egyszemélyben kell végig vinnie egy produkciót, talán ilyenkor tudja legsokoldalúbban megmutatni önmagát. Az előadást kisiskolásoknak készítjük, és szeretnénk a Ciróka Bábszínházon kívül minél több helyre eljutni vele. Kiemelten kezelve az olyan kistelepüléseket, ahonnan a gyerekek nem jutnak el bábszínházba – mondta el Kiszely Ágnes igazgató.

A történet a mágikus hármas szám köré szerveződik. Ez a szám, amely az Isten, az univerzum és az ember spirituális és intellektuális belső rendjének kifejezője, végigkíséri a mese cselekményét is, folyamatosan jelen van Fehérlófia útja során. Minden háromszor történik meg, a főszereplőnek három segítője van, három királylánnyal találkozik, és három sárkányt kell legyőznie. Rendkívüli kalandok és kihívások várják Fehérlófiát az Alvilágban és a Felvilágban is, hogy teljesíthesse küldetését. 

Eddig többnyire karakterszerepeket játszottam, ezek találtak meg engem. Először fogok egyedül a színpadon állni és ennyi bábot mozgatni. Igazán örülök, hogy ilyen kihívásban lehet részem – fogalmazott Lendváczky Zoltán.

A produkcióban egymásra épülnek az ősi, és a modern elemek. Ez nemcsak a bábok és a díszlet esztétikájában mutatkozik meg, hanem a zenében is, ahol hagyományos hangszerek találkoznak a kortárs zenei megszólalással, atmoszférateremtő hatása erősen meghatározza az előadás hangulatát. 

Ez a rendkívül sokrétegű, cselekményes történet felveszi a versenyt a mai szuperhősös mesékkel is, természetesen tiszteletben tartva a magyar népi hiedelemvilágot és mesemotívumokat. A főszereplő térben, időben és jellemfejlődésben is hatalmas utat jár be. Minden próbatétel egy újabb szintre viszi Fehérlófiát. A hős szógyakran visszatér az előadásban, tudatosítva a nézőkben, hogy egy hős születésének vagyunk szemtanúi. Ez talán a legerősebb üzenete az előadásnak- mondta el Veres András rendező.

Az alkotók már számos előadásban dolgoztak együtt. A díszlet- és bábtervező Grosschmid Erik, a zenét Rozs Tamás és Kiss Dávid zeneszerzők írják.