Fekete Gábor színművész: „A hitem nem béklyó, ellenkezőleg: szabadságot ad”
2021. május 7., péntek 06:52
Fekete Gábor két éve tagja a Pécsi Nemzeti Színház társulatának, mellette szabadúszó színészként több filmes és művészeti projekttel kapcsolatban hallani egyre többet a nevét. A Kortársonline kérdezte.
A teljes interjú ITT olvasható.
Arról szólva, hogy lehet látni több filmes produkcióban és a Pécsi Nemzeti Színházban, ahol nemrég Örkény István egyperces novelláit dolgozták fel a társulattal és emellett látni őt templomban, szentmisén is, Fekete Gábor elmondta: „Meggyőződésem, hogy mindenfajta művészet Istentől van. Számomra ebben nincs ellentmondás, ugyanakkor tény, hogy a valláshoz és a színházhoz is társulnak bizonyos berögződések, sztereotípiák. Van, amit csak gondolnak az emberek, és van, ami tényleg igaz. Nem érzem úgy, hogy a hitem bármilyen szempontból béklyó lenne, épp ellenkezőleg: szabadságot ad – egy erős iránytű az életemben.”
Azt is hozzátette: „Eddig kevés olyan alkotóval találkoztam, aki meggyőződéses ateista volt, ugyanis általánosságban mindenkiben dolgozik egy kíváncsiság a létről, életünk céljáról. Szerintem ez nélkülözhetetlen, különösen a művészvilágban.
A művész egyik csapdája az, ha nem nyitott a felmerülő kérdések felé.”
Az „Ars sacra” fogalmáról szólva úgy vélekedett: „Rengeteg olyan mű van a világirodalomban, amelynek a története értékek mentén halad, közel sem szent, hanem nagyon is emberi, mégis sokkal jobbá válhatunk általa. Nem attól lesz egy darab istentelen, mert abban bűnöket követnek el, hiszen ha azok a vétkek megértetnek valamit a nézővel, és kérdéseket tesznek fel, akkor már elindult valami. Többek között ezt szeretem a független társulatok munkáiban is: azért csatlakozom hozzájuk szívesen alkalomadtán, mert olyan felvetésekkel dolgoznak, amelyek előrébb viszik az alkotót és a nézőt egyaránt.”
Fekete Gábor arról is beszélt, hogy az elmúlt években a Pécsi Nemzeti Színházban volt társulati tag, nagyon sokat kapott a társulattól, de nemrég kapott egy jó lehetőséget Budapesten és úgy döntött, hogy elfogadja az ajánlatot: „Ezzel egy korszak lezárul az életemben. Nagyon várom a folytatást, de nehéz lesz az elengedés.”
Arról is faggatták, milyen volt pécsi színészként végignézni a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) körül kialakult nehéz helyzetet: „Erre számítani lehetett. Sajnálom, hogy előadóként soha nem lehettem jelen a fesztivál fő programján. Mindemellett nem értem, hogy egy értékteremtő, az országban egyedülálló színházi fesztivált miért kell egy tollvonással eltörölni. Mivel Magyarországon fővárosközpontú színházi világról beszélünk, a vidéki színházaknak nagyon kell kapaszkodniuk, hogy egyáltalán halljanak róluk más területeken – a POSZT, ha nem is hozta egyensúlyba ezt, legalább lehetőséget teremtett a változásra.”