Március 2-án mutatja be a Budapest Bábszínház legújabb előadását, a Krabat a Fekete Malomban című regény bábszínházi feldolgozását Hegymegi Máté rendezésében. A misztikus történet lenyűgöző fekete-fehér látványvilággal és rendhagyó bábtechnikákkal egyedi élményt kínál a 12 éves korosztálytól a felnőttekig, mindenkinek. 

A német ifjúsági irodalom egyik legnépszerűbb műve, Otfried Preuβler Krabat című regénye lebilincselően izgalmas történet barátságról, közösségről, varázslatról és felnőtté válásról. 

A fiatal Krabat a Fekete Malomba szegődik, mely a sötét varázslatok és súlyos titkok otthona. A malom vezetője a Mester, aki 7 molnárlegényét tanítja fekete mágiára, ennek azonban ára van. A legények örökre a Fekete Malom fogságába esnek.  A Mester hatalma szinte határtalan és megtörhetetlen. A rendkívüli történet Krabat küzdelmét és szabadulását meséli el.  A filmen és színpadon is többször feldolgozott klasszikus történet vadonatúj bábszínházi adaptációját Kali Ágnes és Hegymegi Máté írta. 

A rendező elmondása szerint 10 éve tartja a fiókjában Krabat történetét, most a Budapest Bábszínházban kapott lehetőséget arra, hogy ezt a sokszereplős, sok formai megoldást igénylő produkciót színpadra állítsa.

Hegymegi Máté rendezőként évek óta Kálmán Eszter jelmeztervezővel, és Fekete Anna díszlettervezővel valósítja meg vizuális elképzeléseit, így a Krabat a Fekete Malomban látványvilágát is a tervezőpáros alkotta meg.

A Fekete Anna tervezte erőteljes díszlet elemekre, modulokra épül, melyek összehangolása egészen egyedi vizuális élményt teremt.  

21 ventilátor alkotja a színpad hátterét, amely nem csak a fizikai színpadi jeleneteket támogatja, hanem a malom mozgását, a fekete mágia dinamikáját és szimbolikus erejét is megtestesíti. 

A díszlet másik meghatározó eleme 7 db mobil alumínium rácsos keretszerkezet. A kereteknek köszönhetően a színpadképek könnyedén megváltoztathatók és cserélhetők, lehetővé téve a különböző jelenetek és helyszínek közötti gyors és hatékony váltást. A led-világítással kiegészített fémszerkezetek a modernséget és a technológiai elemeket is képviselik, ami izgalmas kontrasztot alkot a mágikus és történelmi elemekkel.

„Máténak, Annának és nekem nagyon egy rugóra jár az agyunk” – mondta Kálmán Eszter. „Van egy közös formanyelvünk, egyfajta képi gondolkodás, Máté állandóan struktúrákat épít, alakít, amihez Anna díszlettervezőként remekül tud kapcsolódni, ahogy én is.”

„A ventilátorokkal bekerül a szél a színpadra, ez egy olyan láthatatlan, nagy erejű elem, amit a Mester varázserejével párosítottunk. A szél egy dinamikus látványelemmé válik, ami megmozdítja a felfújható óriásbábokat és lebegteti a jelmezeket. Azt kerestük, mivel tudjuk a Mester erejét megmutatni, ez a plusz erő dominál a harcokban is.” – mesélte Fekete Anna.  

Miután Eszter maga is rendez – több látványszínházi előadását is bemutatták a Trafóban – közel áll hozzá a színész nélküli történetmesélés, és a képekkel, mozgásszínházzal megvalósuló „színházcsinálás”.

„Külön öröm, kihívás volt a Krabat sötét varázslóvilágát vizuálisan kitalálni. A jelmezek szempontjából pedig elsősorban nem az állatok megjelenítése érdekelt, hanem az állati forma és az emberszabás találkozása. A maszkoknál – amiket akár fejdísznek is hívhatnék – olyan különleges, többfunkciós megoldásokat próbáltunk kitalálni, hogy a világítástól függően látszódik az állatalak, vagy egy másik perspektívából átsejlik az emberi arc” – magyarázta.

Krabat történetében adott a sok misztikus jelenet, a varázslatokkal való játék a színpadon, amelyhez nagyban hozzájárul Urbán Kristóf zenéje és Varga Vince mozgóképtervező fantáziája. 

Ahogy azt Kálmán Eszter is hangsúlyozta: a darabban fontos mozzanatok az ember-állat átalakulások, amelyeket a rendező mozgóképpel akart megmutatni. 

„Ennek kerestük a megfelelő formát. Az eredeti történet a 18. században játszódik, de a mi előadásunkban sem a díszlet, sem a jelmez nem archaizál: zömében kortárs vagy inkább kortalan, egyszerűsített, ipari, mégis nagyon kifejező világ született” – mesélte Varga Vince. Az animációk esztétikája viszont elbírt némi hasonulást a kezdetleges mozgásba hozott fotográfia, a zoopraxiszkóp, a némafilm világával. „Inspiráció volt a malomkerék, a díszlet ventilátorai és ezek forgó, stroboszkópszerű fény-árnyék játéka, ami rímel a kinematográf villogására. Annak ellenére, hogy a színészekkel, bábokkal videót rögzítek, az így felvett alapanyagot képkockánként átdolgozom, roncsolom, retusálom, kiemelem, a végeredmény pedig olyasmi, mintha a Fekete Malom kulcslyukán kukucskálnánk be.”

A Krabat a Fekete Malomban március 2-tól látható a Budapest Bábszínházban.

A fotókat Piti Marcell készítette.