Tamási Áron egész alakos szobra, Matl Péter kárpátaljai szobrászművész alkotása az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar Iskola bejárata mellett kapott helyet a XII. kerületi Kiss János altábornagy utcában, a Tamási Áron-emlékév alkalmából. 

A magyar irodalom székely realista táltosának nevezte Tamási Áront Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kossuth-díjas magyar író első, egész alakos köztéri szobrának pénteki avatásán − közölte az MTI.

Méltó és igazságos, hogy Tamási Áron 1966-ban bekövetkezett halála évfordulóján kap szobrot Budapesten − hangsúlyozta a házelnök.

Kövér László kiemelte:

A házelnök azt mondta: nem véletlen, hogy az egykori táltosok emlékét leginkább a székely népmesék őrizték meg, ezért az sem lehet véletlen, hogy Tamási Áron éppen Székelyföld szívében született, Farkaslakán, 1897-ben.https://www.youtube.com/embed/5Z_CV8z9YR4https://d9564f2296e3fdd253ccf0ca58db9843.safeframe.googlesyndication.com/safeframe/1-0-40/html/container.html

„Tamási Áronnak kellett, hogy legyen elhivatottsága, hogy a betűvetés eszközével óvja népét, szülőföldjét, és ébresztgesse a Gondviselést” − hangsúlyozta Kövér László, kiemelve: az író olyan korban élt és alkotott, amelyben a székelyek és magyarok igazsága nem volt sem kimondható, sem elhallgatható. „Az ebből az ellentmondásból fakadó drámaiság tetten érhető életművén, amely a létfeszültséget székely derűvel tette elviselhetővé” − magyarázta.

Ezeken az utcákon járt Tamási Áron, miután Magyarországra menekült az ostrom idején: a Stromfeld Aurél utcában, Bajor Gizi villájában kapott helyet néhány hónapig, majd 1945 után az Alkotás utcában talált otthonra, ahol haláláig élt − hangsúlyozta Pokorni Zoltán, a XII. kerület polgármestere.

Tamási Áron szobrát Kövér László, Pokorni Zoltán és Csiba Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója leplezte le. Az emlékművet megáldották a katolikus, lutheránus, református és unitárius egyház képviselői.