Darvasi Áron, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen frissen végzett színészhallgató, a Klakker Társulás alapítója is nyílt levelet intéz Vidnyánszky Attilához.
Nyílt levél Vidnyánszky Attilához, a sokadik, s gondolom nem is az utolsó:
Tisztelt Tanár úr!
Tudom, hogy mostanában sokan írnak Önről, hogy szóbeszéd tárgyává vált, de mégis engedje meg, a sorban következő, én, kissé személyesebb hangvételt engedjek meg magamnak, hátha.
Én is olvastam a cikket, amiben sok mindent mondott a színműről, az ott oktatókról, s rólunk, diákságról. Erre egyrészt most azért nem reagálnék, mert már sokan megtették – helyettem is.
Amikor 2019-ben eljöttem a Vígszínházból, elkezdett érdekelni a Nemzeti Színház. Szerettem volna megpróbálni, milyen az ottani légkör, szerettem volna egy színpadon játszani az ottani fiatalokkal, Nagy Márkkal, Bordás Rolival, Trill Zsolttal vagy Szűcs Nellivel, akár belekerülni egy újabb Zsótér, Szász, Rizsakov vagy Purcarete-rendezésbe.
Sok előadást néztem, nagy hatást tett rám a Brand, a Szarvassá változott fiú, a Részegek, a Caligula helytartója. Sokan nem értették, miért akarok én odamenni, Önhöz, rossz a légkör, jobboldali beállítottság, stb. Hiába próbáltam magyarázni másoknak, engem nem érdekel, ki, milyen beállítottságú. Helyesbítek, mert érdekel. Csak nem a színpadon.
Tőlem lehet valaki jobboldali vagy baloldali, de amit a színpadon csinál, az legyen értékes és tehetséges. Az a fontos, amit a színpadon csinálunk. Ezenkívül, hogy én kire szavazok magánügy. Nem a színpadra tartozik. Vagyis nem kellene a színpadra tartoznia. Persze nehogy azt higgye, hogy a fentebbi soraimban nem érzem a koromból adódó naívságot és tapasztalatlanságot, mivel sejteni vélem, a világ talán máshogy működik.
2019-ben személyesen találkoztunk az igazgatói irodájában, ahova készséggel fogadott, meghallgatott, majd azt mondta, értsem meg, Önnek felelnie kell a Kaposvári Egyetemről kijövő színészhallgatókért. Megértettem.
2019-ben Szász János elhívott, hogy játsszak a rendezésében, a Caligula helytartójában, a Nemzeti Színházban, megoldható lett volna, hiszen az asszisztens szerint egyeztethető lettem volna, Ön mégis azt mondta, inkább oldják meg házon belül. Megértettem.
2020-ban ismét megpróbáltam felvételt nyerni Önhöz a Nemzeti Színházba, ismét nem jártam sikerrel, értsem meg, Önnek felelnie kell a Kaposvári Egyetemről kijövő színészhallgatókért. Megértettem.
Csupán annyi kérdésem lenne Önhöz, hogy immáron, most már, mint a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem kuratóriumának elnöke, ugyanígy felelni fog-e a most ott tanuló diákokért is?
Tisztelettel,
Darvasi Áron