A Lefkovicsék gyászolnak kapcsán dicsérő kritikák sokaságát besöprő Szabó Kimmel Tamás mesélt egymásnak ellentmondó héberleckékről, hízókúráról és arról is, mennyire volt nehéz elfogadnia, hogy már nem fiatal szerelmes, hanem apaszereppel találják meg. A magyar.film.hu kérdezte.
A filmhez készült New York-i videóban Szabó Kimmel kérdezte hotdogmajszolás közben Breier Ádám rendezőt, hogy a Lefkovicsék gyászolnak inkább zsidó film vagy innkább egy univerzális történet. A maygar.film.hu most megfordította a kérdést, és a színész véleményére voltak kíváncsiak.
Szabó Kimmel gyógyító erőt tulajdonít a filmnek, és ezt a saját példájával szemléltette: a Lefkovicsék készítése közben, a film történetéez hasonlóan közeledés indult el az édesapja és közte, olyan kérdéseket, témákat és sérelmeket hozott fel az apja előtt, amiket az elmúlt 38 évben nem.
Úgy véli, társadalmi szinten is lehet gyógyító hatása a Lefkovicséknak, szerinte ez egy jó és érvényes kísérlet arra, hogy oldja a társadalmunkban jelen lévő félelmeket a kisebbségek ellen.
A podcastben mesélt arról, miért akarta nagyon ezt a szerepet: „A visszafogottsága miatt, egy más figurát játszhattam, mint ami megszokott volt tőlem” – válaszolta, és arra is kitért, hogy ő amúgy „halálosan imád” forgani, és az utolsó filmje amúgy rég volt már, a Nagykarácsonyt három éve mutatták be.
Mennyire volt nehéz elfogadnia, hogy az idő múlásával már nem a fiatal szerelmes, hanem az apa szerepére keresik őt? A korábbi közéleti megnyilvánulásai után, az SZFE elfoglalása kapcsán például nyílt levelet írt Vidnyánszky Attilához, amely több mint 600 ezer emberhez ért el, miért akar most már apolitikus maradni? Milyen munkát tudna elképzelni magának, ha egyszer nem lesz színész?