Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc minden korszakban foglalkoztatta a filmes alkotókat. Sokféle eszközzel és műfajban elevenítették meg, értelmezték újra koruk ízlésének és aktuális szándékaiknak megfelelően a legendás történelmi eseményeket és személyiségeket. A Nemzeti Filmintézet-Filmarchívum 22 filmből álló ajánlattal járul hozzá a Petőfi 200 emlékév gazdag kulturális kínálatához. 

A válogatásban ismert, népszerű alkotások és keveset játszott kuriózumok is szerepelnek, romantikus filmtabló, kalandfilm, parabola, realista hangvételű történelmi filmek éppúgy, mint a rövidfilmek és animációs feldolgozások. Az emlékévre összeállított Petőfi 200 tematikus kiajánlót a Filmintézet országszerte eljuttatta a mozikhoz és vetítőhelyekhez, továbbá mintegy 120 határon túli szervezethez is számos mozgóképes műsor megvalósulását elősegítve, és továbbra is várja a programszervezők jelentkezését.

A Petőfi 200 válogatás az első magyar Jókai-adaptációval indul: az első magyar Jókai-adaptáció, a Mire megvénülünk (1916) a némafilm korszak szuperprodukciója volt, hiányosan fennmaradt kópiája igazi filmtörténeti ritkaság. Gaál Béla művészi igényességgel forgatott kosztümös filmje, Az új földesúr (1933) szintén Jókai regényből készült, míg a két rendszerben is tiltólistára került János vitéz (1938) alapjául Kacsóh Pongrác daljátéka szolgált. A Falu végén kurta kocsma (1939) a korra jellemző kísérlet egy vers megfilmesítésére.

Az 1953-ban készült Föltámadott a tenger gigantikus történelmi tabló a magyar színjátszás legjobbjaival, a korabeli ideológiát tükröző értelmezésben.

Várkonyi Zoltán történelmi kalandfilmje, a máig közönségkedvenc A kőszívű ember fiai (1965) a hatvanas évek legnagyobb magyar produkciója volt pazar színészi alakításokkal és látványos akciójelenetekkel.

A modernizmus nemzetközileg elismert alapműve, Szegénylegények (1965) is a forradalom utóéletét jeleníti meg. Jancsó Miklós írta a Lant és kard (1972) című kísérleti rövidfilm forgatókönyvét is.

Keleti Márton a vígjátékok mellett a zenei témák mestere volt, 1970-ben Sinkovits Imre főszereplésével forgatott grandiózus életrajzi filmet a Liszt Ferencről Szerelmi álmok címmel.

A kísérletező vonalat gazdagítja a Petőfi születésének 150. évfordulójára készült Petőfi ’73, amelyben diákok elevenítik fel a forradalom eseményeit, míg Lányi András Balázs Béla Stúdióban készült Segesvár (1974) című filmje egyszerre a forradalom történetét deheroizáló alkotás és a jelenhez szóló parabola.

Petőfi fantáziája az animációs filmeseket is megihlette: A helység kalapácsa (1975) a vígeposz ötletes adaptációja népi motívumok és modern festészeti elemek felhasználásával. Az Arany Lacinak (1988) filmváltozatában népművészeti illusztrációk formálódnak rajzfilmfigurákká.

1973-ban a költő születésének 150. évfordulójára készült az első magyar egész estés animációs film, a  János vitéz. Jankovics Marcell a népművészetet és a szecessziót egyedi módon ötvöző, színpompás zenés rajzfilmjére bemutatásának évében több mint másfél millióan váltottak jegyet, azóta is a magyar nézők egyik kedvence.

A hetvenes évek közepétől a rendezők új perspektívából nyúltak 1848–49 témájához. A deheroizáló, realista hangvételű vonulathoz tartozik Bódy Gábor Amerikai anzix (1975) című filmje, amely a forradalom utóéletének egy epizódját dolgozza fel. Bódy grandiózus Psyché-jének (1980) hátterében is felsejlik a reformkor és a forradalom.

1978-ban Sára Sándor 80 huszár című rendhagyó kosztümös kalandfilmjében állít emléket a Lenkei-század huszárjainak, akik egyszerre küzdenek a természeti elemekkel, a császári katonákkal és saját kétségeikkel, dilemmáikkal is.

Elek Judit frissen restaurált filmje, a Mária nap (1983) a Szendrey család körébe vezet, és még úgy is Petőfi Sándorról szól, hogy a költő maga egyáltalán nem jelenik meg benne.

Lugossy László 1984-ben készült filmje, a Szirmok virágok koszorúk a levert forradalmak után felmerülő erkölcsi dilemmákat taglalja nagy drámai erővel. András Ferenc Vadon (1988) című kosztümös filmdrámája is a forradalom utóéletével foglalkozik, amikor a magyar emigráció az olasz-osztrák konfliktust kihasználva próbál népfelkelést indítani. 

A reformkor és Széchenyi István életének legfontosabb pillanatai elevenednek meg Bereményi Géza monumentális A Hídember-ében (2002). A címszerepet játszó Eperjes Károly mellett Darvas Ivántól Nagy Ervinig a magyar színjátszás számos jelentős alakját láthatjuk.

Várjuk a vetítéseket szervező intézmények és iskolák jelentkezését!

Részletek a filmekről és a filmkölcsönzésről (ISSUU)

A letölthető pdf ide kattintva érhető el.

Játék-, rövid- és dokumentumfilmek:

Mire megvénülünk (Uher Ödön, 1916)
Az új földesúr (Gaál Béla, 1935)
János vitéz (Gaál Béla, 1938)
Falu végén kurta kocsma (Dáloky János, 1939)
Föltámadott a tenger (Nádasdy Kálmán, Ranódy László, Szemes Mihály, 1953)
A kőszívű ember fiai (Várkonyi Zoltán, 1965)
Szegénylegények (Jancsó Miklós, 1965)
Szerelmi álmok (Keleti Márton, 1970)
Lant és kard (Lestár János, 1972)
Segesvár (Lányi András, 1974)
Petőfi ’73 (Kardos Ferenc, 1973)
Amerikai anzix (Bódy Gábor, 1975)
80 huszár (Sára Sándor, 1978)
Psyché I-III. (Bódy Gábor, 1980)
Mária-nap (Elek Judit, 1983)
Szirmok, virágok, koszorúk (Lugossy László, 1984)
Vadon (András Ferenc, 1988)
A Hídember (Bereményi Géza, 2002)

Animációs filmek:

Megy a juhász szamáron (Olcsai-Kiss Zoltán, 1948)
János vitéz (Jankovics Marcell, 1973)
A helység kalapácsa (Lisziák Elek, 1975)
Arany Lacinak (Dékány Ferenc, 1988)