Muppet figurák lepik el a Budapest Bábszínház Nagyszínpadát október 6-tól. A Péntek úr csodálatos barátai a legújabb bemutatója az Andrássy úti teátrumnak, ahol egy nem mindennapi tévéshow-ban találják magukat a gyerekek. A történet sok humorral és zenével szól az egymásra figyelés, az empátia és a képzelőerő fontosságáról.
Akik követik a Budapest Bábszínházban folyó munkát, azok biztosan tudják, hogy gyermekelőadásaikban a humor és a mondanivaló mellett nagy hangsúlyt fektetnek a látványvilágra. A készülő darabot akár színházi tévéshow-nak is nevezhetnénk, hiszen egy óriási képernyő is része a színpadi díszletnek.
A formabontó látványhoz egy kisebb alkotói csapat munkája kellett, amelyhez ezúttal a bábszínházzal szomszédos Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakos hallgatói is csatlakoztak. Egy speciális terepasztalhoz adták fantáziájukat, melyet Bobor Ági díszlettervező és Varga Vince mozgóképtervező álmodott meg.
Bobor Ági mint mondta: ez a speciális terepasztal azt a világot mutatja be, ahol Péntek úr és barátai élnek. A házaikat, a környezetüket, városrészeket, még a hévet is, amivel közlekednek. Így teljes egészében bepillantást enged, hogy valójában hol is játszódik ez a történet.
Régóta keresem a megfelelő helyét egy valódi makettban forgatott kis világnak, de a Budapest Bábszínház előadásába végre tökéletesen illeszkedni látszik ez a megoldás – mondta Varga Vince. A terepasztal a vetített látványban jelenik meg: helyszíneket jelöl, háttérként szolgál a báboknak vagy a színpadon nem látható események tereként funkcionál.
Az előadás fontos eleme Péntek úr televíziós műsora, ennek – a makettban és bábokkal forgatott – főcíme egyben az előadás főcíme is. Az vizuális megoldások a mai gyerekek egyre gyorsuló világához is alkalmazkodnak.
Az aprólékos munkával elkészített terepasztalt egyébként kiállítja a színház az aulában, így a gyerekek szünetben megnézhetik a szereplők házikóit, mikrokörnyezetüket, azaz minden fontos helyszínt, amit a főcímben majd megmutatnak a gyerekeknek és a darab során fontos szerepet kap.
Varga Vince a terepasztalról azt is elárulta, tudatosan nem választottak részletgazdag, realista esztétikát: a tereptárgyak, épületek kidolgozottsága az építészmakettek letisztultságát vegyíti naiv elemekkel és technikai megoldásai is sokrétűek. Bizonyos elemek kartonból, mások 3D nyomtatóval vagy polisztirolból készültek.
“Péntek úr világa közvetlen és tabumentes. Úgy láttuk, egy őszinte, néhol vállaltan tökéletlen látványvilág hiteles keretet adhat neki”– tette hozzá a tervező.
Az újszerű háttérhez ugyanakkor fontos, hogy a díszlet is illeszkedjen. Bobor Ági kiemelte: sokáig keresték azt a teret és világot, amiben Péntek úr és barátai megjelennek, és mindig a TV készülék formájához jutottak vissza. Egy varázslatos, sokrétű dobozhoz, amiben bármikor bármi életre kelhet. Ehhez fontos inspirációja volt a barokk kulissza színpadkép, a díszletek világa, az ismétlődő festett sík díszletelemekkel.
Barta Borbála báb- és jelmeztervező a magyar bábművészetben eddig talán kevésbé használt muppet bábokat tervezte az előadáshoz, és néhány műhelytitkot is elárult:
“A muppet típusú bábok sok technikai, méretbeli és formai korláttal rendelkeznek, amiket figyelembe kell venni a karakterek és a mechanika megtervezésében.
A muppeteket például többnyire paravános színpadra vagy stúdióba tervezik, fejük szivacshéjból készül, melyet a színészek egyik kezükkel benyúlva mozgatnak. Viszont ezek a korlátok nem feltétlenül szűkítik be a kifejezés lehetőségét, erősíteni is tudják azt.
Pont az előbbiekből adódóan a bábok mimikája nagyon sokszínű és beszédes, miközben teljes illúzióra képesek, mivel a paraván takarja a mozgatókat. Bár az amerikai muppetekből indultunk ki, de az ezekre jellemző esztétikát szerettük volna számunkra kedvesebbé, ismerősebbé tenni és aktualizálni.”
Az előadásban a jelmezek is hangsúlyosak, hiszen a muppet bábok mellett az előadásban Péntek úr (Tatai Zsolt) és Mr. Izé (L. Nagy Attila) élő szereplőként jelenik meg.
“A jelmezek kigondolásában a fő kiindulópont a szimbolikus karakterek megidézése mellett az előadás esztétikája volt. A színpadon megjelenő elemekre Péntek úr képzeletvilágának részeként tekintettem. Emellett fontos szempont volt, hogy a gyerekek számára is értelmezhető és élvezhető jelekből épüljenek fel – tette hozzá Barta Borbála.”
Az alkotók összehangolt munkáját természetesen a bábszínészek, valamint Pirisi László mesés zenéje teszi teljessé. Október 6-tól minden 5 éven felüli gyermek és fiatal meggyőződhet erről.