A Komáromi Jókai Színház sikeres időszakot tudhat maga mögött, hiszen az összes bérletes előadásukat kijátszották. Az évadot Sławomir Mrożek: Emigránsok című drámájával zárták.
A kétszereplős mű kérdéseket feszeget a hazájukat különböző okokból elhagyó emberekről. Az értelmiségi réteget képviselő AA szerepében Kiss Domonkos Márkot láthatjuk, a munkásosztályból származó XX bőrébe pedig Gál Tamás, a színház igazgatója bújt.
A parameter.sk kérdezte a két művészt:
Egy közel kétórás darabról van szó, melyben állandó a párbeszéd, és a szélsőséges érzelmek váltakozása.
„Azt hiszem, nekem talán még nem is volt ilyen nehéz szerepem, mint ez. Tomival már régóta ismerjük egymást, de a színpadon most dolgoztunk először együtt. Ettől függetlenül nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot, a közös nyelvet, a humort. Szinte az első pillanattól kezdve komoly az összhang köztünk” – árulta el Kiss Domonkos Márk.
„Számomra az okozta a nehézséget, hogy alapvetően nem könnyű azonosulnom azzal a figurával, amit AA képvisel. Meg kellett találnom az ő igazságát, azt, hogy hogyan lehet ez az én számból is őszinte. Igazából ez XX-en keresztül sikerült, hiszen vannak pontjai a darabnak, amikor AA ráébred, hogy az az ideológiai rendszer, amit felépített magának, voltaképpen nem igaz. Mint egy kártyavárat, úgy összelehet dönteni. Ez is történik a műben: AA elképzelt világa szépen lassan, kártyavárként omlik össze. A végén rájön, hogy a vidéki élet, ahonnan XX jött, sokkal tisztább és igazabb, mint azt ő gondolta” – tette hozzá.
Kiss Domonkos Márk számára az okozta a nehézséget, hogy alapvetően nem könnyű azonosulnia azzal a figurával, amit AA képvisel: „Meg kellett találnom az ő igazságát, azt, hogy hogyan lehet ez az én számból is őszinte. Igazából ez XX-en keresztül sikerült, hiszen vannak pontjai a darabnak, amikor AA ráébred, hogy az az ideológiai rendszer, amit felépített magának, voltaképpen nem igaz. Mint egy kártyavárat, úgy összelehet dönteni. Ez is történik a műben: AA elképzelt világa szépen lassan, kártyavárként omlik össze. A végén rájön, hogy a vidéki élet, ahonnan XX jött, sokkal tisztább és igazabb, mint azt ő gondolta.”
Míg Gál Tamás úgy fogalmazott: „A két szereplő AA és XX, vagyis alfa és omega. Az író durván elkülöníti egymástól a kettőt: az egyikük radikálisan értelmiségi, míg a másik radikálisan munkásosztálybeli. Úgy gondolom, ez a mű Mrożek két énjét mutatja be. Egyrészt ott van az egyszerű parasztember, aki külföldre megy a jobb élet reményében, és az értelmiségi gondolkodó, aki a kommunizmus elől menekül külföldre. Azt hiszem, szinte teljesen mindegy lenne, hogy melyikünk melyik szereplő bőrépe bújik.”
A színdarabban felmerül a kérdés, hogy mégis mi értelme az egész életnek. Gál Tamás ennek kapcsán úgy fogalmazott: „Az élet értelmét, az egész létünk folyamatát a gyermekvállalás adja meg. Persze, vannak, akiknek valamilyen okból kifolyólag nem sikerül gyermeket vállalniuk, de aki kizárólag a karrier miatt zárkózik el ettől, az azt hiszem, hogy rossz úton jár. A művészvilágra hatványozottan jellemző, hogy többen inkább nem szeretnének utódot, mert attól félnek, hogy amiatt majd elúsznak a lehetőségei.”