Bemutatkozott Gárdos Péter író-rendező Semmelweis Ignác rövid boldogsága című kötete, amihez egy fiktív film előzetesét is társították.
A 19. század egyik legnagyobb hatású orvosa volt. Felfedezése anyák millióit mentette meg szerte a világon az értelmetlen haláltól. Élete és tragikus bukása mégis tele van titkokkal és ellentmondásokkal.
Karrierje legfontosabb pillanatában képtelen volt megszólalni. Amikor pedig végre küzdeni kezdett, maga ellen fordította Európa szinte teljes orvostársadalmát. Semmelweis dühe egyszerre bizonyult felszabadítónak és halálosnak.
Talán túl korán érkezett. Talán túlontúl izgatottan, erőszakosan hirdette az igazát. Sokan szerették volna semmissé tenni a felfedezését, és elpusztítani őt magát is. Végül ez utóbbi sikerült. Mi ölte meg Semmelweist? Ki ölte meg Semmelweist? Gárdos Péter megrendítő regénye drámai választ kínál egy zseni életének máig megválaszolatlan kérdéseire.
A hétfő este, a budapesti Corvin Moziban tartott bemutatón a Népszava híre szerint előbb Geszti Péter állt a színpadra, akinek élete nagy vágya volt, hogy Gárdossal közösen alkosson, álmuk, a nagy Semmelweis Ignác-film azonban nem valósulhatott meg.
Több forgatókönyvet is beadtunk, és úgy jártunk, mint magyar filmkészítők jelentős része
– mesélte, majd hozzátette: úgy gondolta, hogy ideje a vásznon is elmondani az igazságot a legendás orvosról, akinek az élete az évtizedeken át mesélt történetekkel ellentétben tragikus volt, hiszen saját kora nem akart tudomást venni róla, a felesége pedig akadémikus társai segítségével bolondok házába záratta, ahol két héttel később agyonverték.
A producer-zenész és Gárdos első vázlataik megszületése után támogatást is kapott a Nemzeti Filmintézettől, rövidesen azonban kiderült, hogy nem egyedüliként versenyeznek a lehetőségért, amit végül az NFI-rendszer legsikeresebb producere, Lajos Tamás kapott meg, és a Sorstalanságot is jegyző Koltai Lajos 2,26 milliárd forintos állami támogatással visz vászonra.
A megfelelő helyre mentünk a pofonért
– összegzett Geszti, aki az NFI elutasító levelének egy mondatát is kiemelte:
a szervezet a visszautasítás okaként arról írt, hogy más koncepció mentén képzelik el Semmelweis életének ábrázolását.
Gárdos ezzel persze nem adta fel, hiszen az anyagot szépirodalmi művé dolgozta át, sőt, egy egyperces fiktív filmajánlót is készített mindehhez, ami a 24.hu-n mutatkozott be először.
„A filmkészítés drága műfaj, Magyarországon az állam finanszírozza, jelenleg ezek a játékszabályok, tudomásul vettem” – nyilatkozta Gárdos Péter a 24.hu-nak.
Semmelweis életének bemutatásáról pedig úgy fogalmazott: „Lehet II. Lajosról úgy is filmet készíteni, hogy a király sosem ér el a Csele-patakig. Széchenyiről pedig úgy, hogy soha nem lesz öngyilkos. Én ezt másképp képzelem. Semmelweis sorsának ma Magyarországon szerintem egyetlen érvényes megközelítése létezik: a nézőnek vagy olvasónak arra kellene választ kapnia, mennyire volt törvényszerű Semmelweis élete és halála. Adva van egy zseni a 19. században, akit kitagad a világ, akit lényegében elárul a magyar orvostársadalom túlnyomó többsége, és akinek a nevétől a halála után még a felesége is megszabadul.”
Forrás: Színház Online, Népszava, 24.hu