Újításokat hozó csendes háttérmunkájára sokan felfigyeltek az elmúlt három évtizedben, és előbb-utóbb valaki újból és újból felkérte a kultúra különböző területein vezetőnek. Például Schilling Árpád a Krétakörhöz, Fischer Iván a Fesztiválzenekarhoz, vagy legutóbb Mácsai Pál, hogy legyen az Örkény Színház új igazgatója. Gáspár Mátét kérdezte a Forbes.

Részlet:

(…)

A Krétakör nemzetközi sikere alapozta meg, hogy Magyarországon szabadon létezzen a társulat. „Nem voltunk kiszolgáltatva annak a pályázati  finanszírozásnak, aminek a többi színház” – mondja Máté. Az ott töltött tizenkét év alatt húsznál több olyan előadás jött létre, aminek ő volt a producere, és mind nemzetközi koprodukcióban készült. Azt mondja, ebből sportot űzött, hiszen bármekkora is volt a kereslet a Krétakörre külföldön, tudta, hogy nekik Magyarországon kell stabil közönségbázist építeniük.

(…) Máté és Mácsai Pál kevésszer találkoztak korábban, de volt köztük valamiféle távoli szimpatizálás, tisztelet. Máté meg is lepődött, amikor az Örkény Színház igazgatója tavaly nyáron elhívta kávézni. (…)
„A színházigazgatói hagyományból Magyarországon nagyon gazdag az egyik ág: a művészigazgatói. De szinte teljesen hiányzik a másik: a menedzserigazgató. Ennek pedig több oka van” – magyarázza Mácsai Pál. Az egyik szerinte az, hogy a színházvezetéshez nagyon sokrétű ismeretek és képességek kellenek, hiszen az összetett és érzékeny művészeti felület mellett a színház műszaki intézmény is, ráadásul mindig együtt kell dolgozni a közigazgatás valamelyik ágával is. „Az ilyen erős képességű menedzserek általában nem a művészeti szférában helyezkednek el, henem az üzleti életben, ahol a többszörösét keresik meg annak, amit itt elérhetnek. A mi munkánkhoz tehát kell némi mánia is. Ez mind megvan Mátéban.”

Mácsai szerint az Örkény a két játszóhelyével, az ÖrkényKÖZ nevű civil alkotóműhelyével mára nagy intézmény lett, és jobb, ha a művészek nem vonják el az idejüket, az energiájukat a szakmájuktól, a művészeti vezetővé váló Polgár Csaba például a színészettől és a rendezéstől. „Máté a szaktudása, tapasztalatai, ízlése és hitelessége okán tökéletesen alkalmas a menedzserigazgatói posztra. Ráadásul erős európai kapcsolatrendszere van, amire az Európából éppen kipörögni látszó magyarországi közéleti gondolkodás miatt egyre inkább rászorulunk szellemileg, együttműködésekben, és előbbutóbb akár anyagilag is.”

Máté azonnal azt mondta, hogy csak akkor kezd el egyáltalán gondolkodni az igazgatóságon, ha ez Polgár Csabának is oké, aki korábban egyedüli megoldásnak tűnt Mácsai utódlására. „És ha a társulat is úgy érzi, hogy én elfogadható vagyok nekik. Mert azért én tényleg kívülről jött ember vagyok, és bizonyos mértékig az is fogok maradni.”

Mindenkinek oké volt. Amikor tavaly ősszel kiírták a pályázatot, Mácsai összehívott egy társulati ülést, és ott bejelentette, hogy ő nem pályázik, másrészt bemutatta Mátét. „Kétféle reakció volt ott helyben – meséli Máté. – Többen természetesen lesokkolódtak, hogy Pali tényleg be akarja befejezni, még akkor is, ha sejtették. De sokaknak ez egy negyed évszázados közös sztori, és nyilván nem könnyű feldolgozni, hogy vége. Úgy láttam, olyanok is voltak, akik megkönnyebbültek, hogy van egyáltalán ötlet az utódlásra. Én eléggé érzelmi hatás alatt voltam, de emlékszem, hogy Csákányi Eszter például felszólalt, és valami olyasmit mondott, hogy mi már dolgoztunk együtt, és nagyon rendben volt, ahogyan az működött.” 

A teljes írás a FORBES-ban olvasható.

Forbes 2024.02.02 – 76,77,78,79,80,81. oldal, Szerző: G. TÓTH ILDA