gate_Bannergate_Banner
PinceszínházRózsavölgyi SzalonVígszínházFigeczky Bence
  • facebook
  • instagram
  • 2024. március 2., szombat
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    Gimesi Dóra és Kuthy Ágnes: „A bábjáték remélhetőleg visszakapja majd az eredeti autonómiáját”

    2021. március 24., szerda 06:31

    Gimesi Dóra, HUBBY-díjas meseíró-bábdramaturgot, a Budapest Bábszínház irodalmi vezetőjét és Kuthy Ágnes az SZFE PhD. doktoranduszhallagatót, bábrendezőt, a Ciróka Bábszínház művészeti vezetőjét kérdezte a WMN.

    A teljes interjú ITT olvasható.

    A kérdésre, miért gondoljuk manapság inkább a gyerekek műfajának a bábszínházat, és hogy volt ez régebben, Gimesi Dóra elmondta: „Felnőtt bábszínház mindig is létezett, a műfaj évezredes történetében épp a gyerekeknek szóló előadások hangsúlyossá válása számít viszonylag új fejezetnek. Gondoljunk csak a klasszikus japán bunraku-előadásokra, a négy-öt órán át tartó távol-keleti árnyjátékos produkciókra, vagy akár a barokk báboperákra: egyiknek sem elsődleges célközönsége a gyerek. A gyerekek és felnőttek bábszínháza a XX. században vált ketté. Miközben az avantgárd bábszínház az előadóművészet egyik legkorszerűbb megnyilatkozása volt, megjelentek a kifejezetten gyerekeket megcélzó mese-feldolgozások is. Magyarországon talán az államosításhoz köthető a leglátványosabb változás: ekkor jött létre szovjet mintára az Állami Bábszínház, ahol már – tematikai, esztétikai, sőt bábtechnikai szempontból is – élesen elkülönültek a felnőtteknek és a gyerekeknek szóló előadások, és egyértelműen utóbbiak adták a Bábszínház repertoárjának gerincét. (…) Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy ez nem világméretű jelenség: például Lengyelországban nem történt meg ez a hangsúlyeltolódás, ott a felnőtteknek szóló bábszínház mindvégig népszerű és jelentős maradt.”

    Kuthy Ágnes úgy fogalmazott: „A bábjáték az emberi szellemnek valószínűleg egyik legősibb megnyilatkozása, egyidős az emberi kultúra első kezdeményeivel, hasonlóan a tánchoz és az énekhez. Kezdetben a báb emberfeletti lények, istenek, halottak mágikus ábrázolása, a természeti vallások varázsló eszköze. Majd amikor a báb isteni voltát, kisugárzó erejét már senki sem félte, és az addig mozdulatlan bábot megmozdították, akkor vált a misztériumok kultikus kellékévé. Amíg a mágikus funkcióban a báb az azonosság kifejezése szolgált, addig a kultikusban jelkép lett belőle. A későbbi korokban a kultikus szerepet átvette a szórakoztatás. A népi alakoskodások, álarcos mulatságok, vásári mutatványosok profán mulattató eszköze lett. Idővel arisztokrata szalonok szellemes játékszere. A XX. század elejétől eredeti funkcióját részben elveszítve új funkciót kapott: a gyermeknevelés pedagógiai kisegítő, módszertani eszközeként tűnt fel. Ezzel párhuzamosan azonban a bábművészetbe is begyűrűztek a színházat gyökerestől átformáló modernista törekvések. És a bábjáték ezzel remélhetőleg visszakapja majd az eredeti autonómiáját.”

    A két alkotó arról is beszélt, változott-e mostanában ez a tendencia.

    Gimesi Dóra úgy érzi, folyamatosan változik, bár az még mindig igaz, hogy felnőtteknek szóló bábelőadást Magyarországon inkább színházi ínyencek látogatnak, de azt tapasztalja, Budapest Bábszínház felnőtt előadásai egyre nagyobb szériákat érnek meg: a Szikszai Rémusz által rendezett Vihar például folyamatosan telt házakkal ment a járvány előtt: „Nagyon fontos, hogy egyre több független bábelőadás születik talált terekben vagy alternatív játszóhelyeken, és remek, hogy például a Trafó időről időre a repertoárjára emel egy-egy ilyen produkciót.” Gimesi Dóra kulcsfontosságúnak látja az ifjúsági előadásokat, nagyobb eséllyel lesznek felnőttként is bábszínházi nézők azok, akiket kamaszként is vittek bábszínházba.

    Kuthy Ági szerint legyen egy revelatív bábelőadás-ötleted és alkotógárdád, és álljon mögötted egy olyan menedzsment és stratégia, mint a Cirque du Soleil mögött – ez a rövid válasz a kérdésre. „Komolyra fordítva a szót: Vannak országok, amelyek a felnőtt közönséget megszólító bábelőadások tekintetében komoly hagyománnyal rendelkeznek, a nagykorúak bábszínház látogatása természetes dolog. Ezen közönségréteg meghódítása érdekében a hazai bábszínházak évtizedeken keresztül, egy-egy előadás erejéig kísérletet tettek és tesznek mind a mai napig.”

    Ciróka Bábszínházban három útvonalon próbálkoznak a felnőtt nézők megszólítására: a gyermekelőadásokat felnőttek is látogatják.

    „A szülők, pedagógusok jelen vannak mint kísérők. Előadásaink kevés kivétellel olyan réteget is tartalmaznak, amelyek a felnőtt nézőkhöz szólnak, ez a családi előadások sikerének egyik alapja.

    Bábszínházunk Pestiek a Budai utczában! címmel 17 évvel ezelőtt sorozatot indított. Szándékunk kettős volt: ismerjék meg színházunkat azok is, akik gyerekelőadásainkat nem látogatják, illetve azzal a reménnyel, hogy ugyanez a közönség a későbbiekben felnőtteknek szóló bábelőadásokra is nyitott lesz. Az első évadokban ismert színházi alkotóművészek produkcióit tűztük műsorra, annak érdekében, hogy bevonzzuk a felnőtt közönséget. Itt volt többek között Presser Gábor, Mácsai Pál, Pintér Béla Társulata, a Baltazár Színház” – számolt be a rendező.

    A középiskolások megnyerését is célul tűzték ki:

    „Ezt a korosztályt első alkalommal Tabutémák a színpadon címmel egy olyan sorozatra invitáltuk, amelyet ugyancsak meghívott előadásokból állítottunk össze. A megvitatatott témák között tanár-diák konfliktus, idegengyűlölet, drogozás, fiatalkori öngyilkosság és a virtuális világ szerepelt. Az előadásokat minden alkalommal feldolgozó foglalkozás követte, amely a látottak megvitatására adott lehetőséget a diákok aktív részvételével. Az előadásokkal olyan közönséget sikerült megszólítanunk, akiknek a látószögében bábszínházunk mindezidáig nem szerepelt. A sorozat felkeltette a pedagógusok és a diákok érdeklődését, ezzel pedig már biztosítva volt a rá következő évben bemutatásra kerülő első tantermi előadásunk közönsége. Sok kérdést feltettünk. „Mitől függ, hogyan ítélünk meg embereket, helyzeteket? Min múlik, hogy valamit elhiszünk-e, vagy sem? Mi befolyásolja a valóságérzékelésünket?” A témák megvitatása izgalmas beszélgetéseket eredményezett, ennek köszönhetően ez a korosztály is visszatérő látogatója színházunknak. Az előadásokat székhelyünkön és iskolákban egyaránt játsszuk.”

    Mennyire befolyásolja egy bábelőadás sikerét az, hogy milyen technikával dolgoznak a színpadon?

    A teljes interjú ITT olvasható.

    Fotó: Színház Online

    banner_bigBanner1
    banner_bigBanner2
    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram