Gloviczki Bernáttal, a Katona József Színház művészével a színésszé válásról, összetartozásról, klasszikus darabok iránti vonzalomról beszélgetett Karácsony Nikolett.

A kérdésre, miért nem volt B terve, Gloviczki Bernát elmondta:

„Általában rosszul hangzik, amikor megfogalmazom. Biztos voltam benne, hogy fel fognak venni az egyetemre. És ez nem azt jelenti, hogy a tehetségemet mindenki fölé helyeztem, hanem már régóta azt éreztem, hogy ebben tudok önmagam lenni és a visszajelzések alapján az embereknek is tetszett, amit csináltam. Ha nem vettek volna fel, akkor is ezzel foglalkoznék. Részben tudatos volt, hogy nem lesz B terv. Nem akartam kibúvót adni magamnak, hogy ha nem sikerül, akkor majd jelentkezem máshova. Vagy teljes mellszélességgel akartam beleállni, vagy sehogy.”

Egy interjúban említetted, hogy sokkal idősebbnek érzi magát belül, mint amennyi valójában. Erről szólva úgy fogalmazott:

„Sok barátomegyetért abban, hogy nekem van valamiféle furcsa, öreg lelkem, de nem tudom, ez honnan eredeztethető. Van például rólam egy gyerekkori kép, amin elképesztően szomorú a tekintetem, de nem úgy, mint egy bánatos kisgyereknek, hanem inkább olyan, mint egy kiégett munkásé. Olyan, mintha már átéltem volna néhány traumát, úgy, hogy ezt semmi nem indokolta. Boldog gyerekkorom volt, szerető családban nőttem fel. Mégis azt éreztem belül, hogy olyan traumákat cipelek, ami a körülményeimet tekintve teljesen természetellenes.”

Arról szólva, mi kell ahhoz, hogy egy szerep elkezdje érdekelni, kifejtette: „Színházban mindenevő vagyok. Sokkal több mindent elvállalok, mint filmen. Film esetében válogatósabb vagyok, de nem feltétlenül a szerep miatt. Színházban még nem volt olyan, hogy felajánlottak egy szerepet és nem vállaltam el. Most azt érzem, minél messzebb áll tőlem valami, annál szívesebben csinálom. Idegesít, ha valaki azt mondja, hogy valamilyen alkat vagyok. Persze értem, hogy ilyenkor mire utalnak, mindenki valamilyen alkat, csak nem értek vele egyet. Mindent szeretnék eljátszani.”

Gloviczki Bernát arról is beszélt,a Katonában egyszerre emberségesek és barátságosak, miközben szakmai oldalról magas színvonalú előadások születnek. Ha választhatna most egy klasszikus darabban venne részt a legszívesebben és régóta keresi azt az anyagot, amiből monodrámát készíthetne. Van egy hobbija, ami pedig már egy vállalkozássá nőtte ki magát: „Egy filmes kiscég, a Non Lieu Film Productions. Mosolygó Sárával és Lelkes Botonddal alapítottuk, de sok emberrel dolgozunk együtt. Ez az életem egy másik szeglete, amiben aktívan részt veszek, amikor éppen nem próbálok olyan sokat.”