Augusztus 21-én a Gödöllői Művészetek Házában debütált Tamási Áron szerelmes játéka, az Énekes Madár.

Ajánló a darab elé:

„S mikor azon a nyári szombat este mi egymásra néztünk, úgy egy kicsit jobban, akkor én már tudtam s ő is immár tudta, hogy együtt kerülünk fel a Göncöl szekerire.”Az Énekes madár című szerelmes játék Tamási Áron egyik legszebb története: boldogságkeresés, szerelemkeresés, ég- s föld közt lebegés. Szereplői mi magunk vagyunk, mi, akik boldogságra, igaz, hű társra vágyunk. Döntéseinket a teljes élet elérésének érdekében hozzuk; ám a mélyben munkál egy meg nem nevezhető indulat, egy ősi, az emberi öntudat előtti erő – az ösztön, melynek senki sem parancsolhat.Kiből lesz énekes madár, és kiből emberi varjú? S vajon a kicsi madár legyőzheti a nagy varjakat?

Szabó Sebestyén László szavaival a darabról:

A rendező a Nemzeti Színház fiatal színművésze, Szabó Sebestyén László, aki nem először vállal ilyen feladatot, már a gimnázium óta érdekli az, hogy hogyan lehet és érdemes egy anyagot színre vinni: „Régóta foglalkoztat a rendezés, nem is ez az első próbálkozásom. Az egyetemen például Miquèu Montanaro Keleti szél nevű formációjának az albumából a Ballada az éneklő tengerhez című részből Adieu Paure Carneval címmel állítottam színpadra egy koncertszínházi előadást, amelynek zenei részén Kákonyi Árpáddal dolgoztam együtt” – mondta a Junior Prima díjas alkotó a Deszkavíziónak.

Nem véletlenül esett erre a színműre Szabó Sebestyén László választása: a Kossuth-díjas székely író talán legszebb története ez, szereplőiben magunkra ismerhetünk: mindenki a boldogulását keresi a vágyak kereszttüzében, még ha tudják is, hogy nem egyszerű dolog ez, a keresés végzetes ellentéteket szülhet. 

„Olyan darabot szerettem volna, amelyben a színészek minél több oldalukat meg tudják mutatni, lubickolhatnak a szerepekben. Azt gondolom, hogy ennek az Énekes madár megfelel, mert nagyon összetett figurák vannak benne, igazi kihívás mindenkinek. Régóta ismerem ezt a darabot, nagyon szeretem a történetét, jó ideje foglakoztatott már, hogy hogyan lehet ezt ízlésesen, a humorát megtartva, de a komolyságát előtérbe helyezve megcsinálni. Kevés szereplő van benne, az én verziómban nyolcan játsszák, ezért könnyen lehet utaztatni majd, ez is nagyon fontos szempont volt.” – fűzte hozzá.  

Már az egyeztetés a további előadásokról is.

GONDOS ESZTER, vénleány: KATONA KINGA – Nemzeti SzínházGONDOS REGINA, vénleány: BARTA ÁGNES – Nemzeti SzínházGONDOS MAGDOLNA, fiatal leány: SZÁSZ JÚLIA – Nemzeti SzínházBAKK LUKÁCS, vénlegény, Eszter vőlegénye: BORDÁS ROLAND – Nemzeti SzínházPRÉDA MÁTÉ, vénlegény, Regina vőlegénye: KOVÁCS TAMÁS – Székesfehérvári Vörösmarty SzínházKÖMÉNY MÓKA, fiatal legény: MÉSZÁROS MARTIN – Nemzeti SzínházKÖMÉNY IGNÁCNÉ, Móka anyja: SZŰCS NELLI – Nemzeti SzínházKATOLIKUS PAP, BOSZORKÁNY, HÁROM VÉNASSZONY, DOBOS EMBER: VRABECZ BOTOND

DÍSZLET,JELMEZ: ONDRASCHEK PÉTER
RENDEZŐ: SZABÓ SEBESTYÉN LÁSZLÓ