„Imádja meztelenül mutogatni magát a TV2 legújabb sorozatának színésznője” – írta az Origo január végén, noha a cikkben közölt fotókon Grisnik Petra – ó, minő fájdalom! – valójában nem meztelen, de még csak nem is fehérneműben pózol. Az interneten ettől függetlenül áradtak a mocskolódó kommentek Petrára, aki válaszul #magamraveszemprojekt címkével tíz fotót osztott meg, amelyeken a testét a gyalázkodó kommentekről készült táblák takarják. „A vélemény: oké. A bántalmazás, testszégyenítés, ítélkezés: nem oké” – fűzte hozzá. Ennek kapcsán kérdezte a Népszava oldalán Kuklai Katalin.

A kérdésre, hogyan értesült az Origo cikkéről és az azt követő kommentáradatról, Grisnik Petra elmondta: „Ironikus, hogy éppen az egyik legjobb barátnőmmel egy meleg vizes medencében üldögéltünk, és arról beszélgettünk, hogy amikor emberek csúfolnak téged, milyen rossz beidegződés, hogy arra tanítjuk a gyerekeinket, csinálj úgy, mintha ez meg sem történt volna. Közben arra lettem figyelmes, hogy a mellettem lévő törölközőn a mobiltelefonom megállás nélkül rezeg, teljesen váratlanul elkezdtek követők megjelenni az oldalaimon, az Instán és a Facebookon több százan. Gondoltam, hogy a csatorna biztosan kiadott valami promóanyagot, nem is foglalkoztam vele. És egyszer csak egy ismerősöm elküldte a cikket, hogy „Atyaisten, te ezt láttad”?” Nyilván az ember első reakciója az, hogy röhög. Ezek évekkel korábbi fotók, nincs rajtuk semmi vállalhatatlan” – mesélte a színésznő, aki eleinte nem is akarta elolvasni a kommenteket, de a rosszindulatú megjegyzések később még szégyenérzetet is keltettek benne.

„Szégyelltem magam, amiért nem vagyok elég jó ezeknek az embereknek. Miközben abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy sok önismereti és személyiségépítő munkát fektettem abba, hogy ne érintsen rosszul, ha ez történik, plusz olyan foglalkozást választottam, ami azzal jár, hogy mindennap megmondja valaki, elég jó vagyok-e, elég szép vagyok-e, elég ügyes vagyok-e. Ezzel nincs semmi baj, ezt meg lehet szokni. De a testszégyenítés meg a bántás nem oké! A legmélyebben az érintett, hogy iszonyú sok olyan komment áradt, miszerint megint itt van valaki, aki nem csinál semmit. „Inkább elmennél dolgozni ahelyett, hogy mutogatod magad.” Ez a közvélekedés, ami a nem fizikai munkát végző emberekkel kapcsolatban él, annyira fáj, hogy nem tudom szavakba önteni. Azt érzem, hogy nemcsak engem személyemben, hanem a teljes szakmámat éri a lesajnálás, az ítélkezés, aminek nincs alapja” – fogalmazott Grisnik Petra.

„Már gyerekkortól azt tanították nekünk, hogy akkor vagy jó fej, ha ezt szép csöndben eltűröd. Rengeteg ismerősöm számolt be arról, hogy ők is ugyanezeket a tüneteket élték át. Volt, aki elmesélte, hogy pánikrohamot kapott az utcán, és összeesett. Egy barátom pedig két napra bezárkózott a fürdőszobájába, és okádott a kommentek miatt. Elég volt ebből! Azt gondoltam, hogy egyszer ebben a huncut, betyár, keserves, csúnya, rongyos, árva életben én nem fogok csöndben maradni, hanem azt csinálom, amit hatéves koromban is kellett volna csinálni, meg 16 éves koromban is, hogy kiállok magamért, és csákánnyal fogom meghúzni azt a határt, ameddig el lehet jönni” – fejtette ki Grisnik Petra.