Erre a felkérésre – ekkora szeretetre és bizalomra – csak igennel lehetett válaszolni, mondja Grisnik Petra, aki Grecsó Krisztián Veráját viszi el a Kőszegi Várszínházba.

A Vaol.hu interjújából:

A színésznőt elsőként arról kérdezték, hogy bírja a karantént: „Ingerkereső típus vagyok, és a veszélyhelyzet kihirdetése, a színházak bezárása után egyszer csak hiába kerestem: nem volt inger. Néhány napig lehetett annak örülni, hogy addig alszol, ameddig akarsz, hogy lám, most van időd – korábban úgyse nagyon jártál szabadságra –, de gyorsan felülkerekedett ezen az érzeten a hiány. Hogy nem lehet találkozni, nem lehet energiacserébe lépni más emberekkel. Egy hét alatt eljutottam odáig, hogy amikor telefonon beszéltem valakivel – akivel folyamatosan kapcsolatban voltam –, éreztem az orromban az illatát. Megcsinálta az agyam. Az egzisztenciális szorongás – hogy mi lesz velünk – messze alatta maradt annak a hiányérzetnek, amit a találkozások, közvetlen együttműködések hiánya okozott.”

Grisnik Petra arról is beszélt, hogy Grecsó Krisztián Vera című regényből készül előadásra, amelyet a Kőszegi Várszínházban fog bemutatni:
„Álomszerűen ért utol Grecsó Krisztián regénye. Nem volt ilyen ambícióm, hogy mono­drá­mát csináljak, meg se fordult a fejemben: úgy voltam vele, ahhoz 70 évesnek és kétszeres Kossuth-díjasnak kell lenni. Egyszer volt ugyan egy Es­terhá­zy-performance-om, de ott sem az volt a motiváció, hogy egyedül lépjek színpadra: a szövegbe voltam szerelmes. Vera a Kőszegi Várszínházból érkezett: Gelencsér Ildikó hívott fel azzal, hogy amikor olvasta a regényt, végig én jártam a fejében: hogy az én hangomon milyen jól meg tudna szólalni a színpadon. Ekkora szeretetre és bizalomra nem lehetett nemet mondani. Sokkoló volt – és nagy boldogság” – mesélte a színésznő.

„Érzékeny állapotban ért a regény: a Kolibriben éppen A méhek istene főpróbaheténél tartottunk. (A méhek istene – avagy a világ legjobb gyereke azt mutatja meg nagyon érzékenyen, hogy hova – milyen tragikusan messze – vezethetnek a családban, a szülő-szülő, szülő-gyerek kapcsolatban megbújó frusztrációk.) A Veráról az első benyomásom az volt, hogy „de honnan tudja?”. Döbbenettel vegyes tisztelettel tekintek azokra a férfi szerzőkre, akik így tudnak megszólalni a nők szájával. Engem ez letaglózott, amikor a Verát olvastam. Azonnal levett a lábamról” – tette hozzá a színésznő.

Az előadást férje, Göttinger Pál fogja rendezni: „A felkérés is így érkezett: a GP & GP csomagra gondolt a Várszínház, amikor eltervezte a Vera-előadást. Akkor éppen az Orlainál lett volna bemutatónk, Pali azzal a rendezéssel volt elfoglalva. Úgyhogy abban állapodtunk meg, hogy az első két hónapban egyedül dolgozom a Verával – az utolsó két hétben pedig együtt: fölrakom, aztán Pali megnézi. Ez volt a terv – és bár a járványhelyzet közbeszólt, így is történt: nagyon az enyém lesz az előadás.”

Arról is mesélt, mit szólt Grecsó Krisztián a színpadi adaptációhoz: „Ilyen vajszívű élő szerzővel még nem találkoztam. Amikor megmutattam neki a saját változatomat, egyetlen megjegyzése, javaslata, kifogása nem volt. Csak annyi, hogy nagyon örül – és tetszik neki a példány. Azt érzem, hogy az érdekli: engem mi érdekel ebből a szép és nehéz történetből, hogy nekem mit jelent Vera. De az is bennem van, hogy éveket belefektetett az életéből ebbe a csodálatos regénybe, és most végig kell néznie, ahogyan az ő szövege tök más életet kezd élni egy másik közegben. És nemhogy akadályozná, hanem kíváncsi az eredményre. Elmondhatatlanul hálás vagyok ezért.”

Forrás: vaol.hu