December 26-án kerek évfordulót ünnepelt: ötvenéves lett. Az ünnepek, az ünneplés mellett azonban rengeteg elfoglaltsága akad. Feleségként, kétgyerekes édesanyaként, színésznőként minden fronton helyt kell állnia. 

A teljes interjú a Best-ben olvasható. Szerzője: Kun Zsuzsa

„A 11 éves fiam, Somika azt mondta: ,,Mama, már csak ugyanennyit kell élned, és akkor száz leszel.” Jó, nem? A korom csak annyiban fontos, hogy miután későn lettem édesanya, negyven voltam, amikor Somika, negyvennyolc, amikor Áron született, így nekem sokáig kell élnem, sokáig szeretnék velük lenni” – mesélte A színésznő.

A kérdésre, nem félt-e 48 évesen gyereket vállalni, elárulta: „Nagy meglepetés volt a második fiunk érkezése, felfoghatatlan, ami történt. Somika 8 éves volt már akkor, mindig is akartunk neki kis testvért, de nem jött össze. Azt mondta az orvos: ,,Dorka, ha egy autó árát el akarod költeni, akkor tedd, de semmit nem tudok neked garantálni. Örülj neki, már van egy szép, egészséges gyereked, szerintem, felejtsd el a másodikat. Nyugodj bele, ez a vonat már elment.” Belenyugodtam. Aztán egyik reggel Kornél bejött a fürdőszobába, ott álltam meztelenül, ő pedig csak ennyit mondott: ,Dorcikám, te terhes vagy. Majd így folytatta: ,,Nézd meg a tükörben a testedet. Én ismerem ezt a változást.” És akkor elszaladtunk egy tesztért, pozitív volt.”

Arról szólva, hogy egyezteti össze a családot a munkával, úgy fogalmazott: „Ez egy kötéltánc. Németül úgy mondják, le tud-e menni egy nő spárgába a gyerek és a karrier között. Én lemegyek spárgába, ameddig bírok.”

10 évig élt és dolgozott Németországban, és a mai napig visszajár, erről szólva elmondta, a külföldi lét rengeteg tapasztalatot adott. Úgy indult neki, hogy nem beszélte a nyelvet, végül mégis olyan filmes munkákat kapott, amelyekért érdemes volt kipróbálnia magát egy idegen területen.

Jelenleg a férjével, Simon Kornállal közösen is játszik Dobray Sarolta Üvegfal című regényéből Soós Attila rendezett nekik előadást, ami a házasságon, családon belüli lelki bántalmazásról szól: „Nem az afféle bántalmazásra kell gondolni, amikor a férfi pénteken berúg a kocsmában, majd hazamegy, és jól megveri a feleségét. Ez is borzalmas, de az is, amikor lelkileg bántja valaki a társát. Ebben a történetben is apró gesztusokkal indul, a nő mosás után kiteregeti a ruhát, a férfinak így nem tetszik, és áttereget utána. Aztán ez a kontroll egyre jobban elhatalmasodik, amíg a nő szinte már teljesen elveszíti a hitét önmagában, elveszíti a külvilágot, a realistást, és már csak a férfi fejével tud gondolkodni. Izgalmas történet az emberi kapcsolatokról.”

A teljes interjú a Best-ben olvasható. Szerzője: Kun Zsuzsa