Gubík Ági folyamatosan játszik, ráadásul három nyelven. Az állandó kihívások tartják mozgásban, szívesen kimozdul a komfortzónájából. A hivatása mellett leginkább a nagyfiára figyel, de az énidőt is egyre fontosabbnak tartja. A Hot magazinnak adott interjút.

A Felvidéken, Zselizen töltötte a gyerekkorát. Erről szólva így mesélt:
„18 éves koromig laktam a szülővárosomban. Sőt, az első 5-6 évem falun telt, a nagyszüleimmel laktunk. Általános iskolába és gimnáziumba Zselizen jártam, majd elsőre felvettek a pozsonyi Színművészeti Főiskolára, szlovák nyelven végeztem. Minden hirtelen történt. Ösztönösen felvételiztem; voltak előjelek, szerettem szerepelni, de csak 17 évesen határoztam el, hogy színésznő szeretnék lenni. De jó, ha ösztönös vagy – a rutin és a klisék ráérnek később. Nem volt színházi „fertőzöttségem”, és ennek előnye is volt: kellő rácsodálkozással tudtam játszani. Ma is keresem az ilyesféle új kihívásokat, csak már egyre ritkulnak. (…) Nézem a főiskolás fotóimat – lehet, hogy hamvas voltam, de bizonytalan is. Mára beértem. Szinkronban vagyok a korommal, de nem az idővel: úgy repül!”

A kérdésre, van-e kedvenc terepe vagy szerepe, elárulta: „Az villanyoz fel, ha újat csinálhatok, valami olyat, amit eddig nem, vagy nem abban a formában próbálhattam ki. A beskatulyázásra mindig nagy az esély, ez ellen küzdöttem mindig, minden eszközzel. Magamat is meg akarom lepni: jöhet a szokatlan kihívás. Mozgasson meg mindent a sejtektől az idegrendszerig – az új feladat új energiákat hív elő. Nincs bakancslistám, a szerepálmokban sem hiszek. Kis tervek kellenek, kis sikerek, kis találkozások – azokból nőnek ki az óriási dolgok. (…)

Minden nőnek ezer arca van – egy színésznőnél ez megsokszorozódik. Civilben nem színészkedem, otthon a szomszédok nem a dívát látják, hanem ahogy a kertben ültetem a virágokat. Szeretek beszélgetni, meghallgatni az embereket, a barátaimat, de a környékemen lakókat is a kisvárosban. De szeretek csajoskodni is: elmenni bulizni a belvárosba a barátnőimmel. Ilyenkor nem csak szolidan teázgatunk egy cukrászdában. Pénzt is muszáj gyűjteni – de mennyivel jobb barátokat!”

A teljes interjú a Hot Magazinban olvasható.