Gubik Petra a Puskás-musical kulisszatitkairól, a futballismereteiről és a kisvárdai futballcsapatnak küldött buzdító üzenetről is mesélt a Nemzeti Sportnak. Lapszemle.

A Nemzeti Sport cikkéből:

Gubik Petra az interjúban kifejtette, hogy legutóbb a Once/Egyszer… című musicalben, a Lány szerepében állt színpadon a Madách Színházban, amelyet novemberben a rendkívüli vírushelyzet miatt csak egyszer volt szerencséje eljátszani, pedig összesen hat előadás lett volna belőle.

„S amit még akkor nem sejtettem, hogy – s ez kicsit groteszk – nagy valószínűséggel ez volt az utolsó ebben az évben. Legalábbis közönség előtt, az sajnos egyre biztosabb. Éppen készültem a Puskás, a musical próbáira is, amelyek szintén elmaradtak. A darabot a továbbiakban két szereposztásban játsszuk, a másik csapat már javában dolgozott, a mi próbáink éppen most kezdődtek volna” – fűzte hozzá.

Gubik Petra arról is beszélt, hogy a Puskás, a musical nem egy egyszerű futballmusical: „Legalábbis nem a szó szoros értelmében. A darab zamatát az adja, hogy hamisítatlan magyar történetet dolgoztunk fel egy olyan magyar ikonról, nevezetesen Puskás Ferencről, akit a mai napig mindenki ismer és elismer, s aki a sporttörténelmünk mondhatni egyik legkiemelkedőbb személyisége. Ez inkább egy életrajzi zenés dráma, színpadra alkalmazva. Méltó tisztelgés az egykori futball-legenda előtt, miközben abszolút mai darabról van szó, modern eszközökkel, modern zenével, mély mondanivalóval (…) Amikor tavaly decemberben Szente Vajk felhívott és megkérdezte, lenne-e kedvem játszani egy Puskásról szóló musicalben, örömmel mondtam igent. Persze viccelődve azt is megkérdeztem, milyen szerepet oszt rám: Én lennék a kapufa? Nevettünk egyet, majd azt mondta, majdnem, de mégsem. Egy fiktív karaktert szántak nekem Klára személyében. Azért is hálás vagyok, hogy benne lehetek ebben az előadásban, mert így jobban megismerhettem a futballtörténelmet, s közelebb került hozzám is a sportág azáltal, hogy a próbák során napi szinten foglalkoztunk a szereplők életével, sikerük titkával (…)”

A kérdésre, hogy a színészek a színfalak mögött tesztelték-e olykor a három női szereplő, Gubik Petra, Kovács Gyopár és Náray Erika futballismereteit, úgy felelt: „Nem volt ezzel probléma, hiszen egyikünktől sem áll távol a labdarúgás. Sőt, a Puskás édesanyját alakító Náray Erika az egyik legnagyobb futballrajongó, akit ismerek. A mi családunkban is nagy kultusza van a futballnak. Apukám az ötvenkilencedik évét tapossa, de a mai napig eljár hétvégenként focizni a barátaival. Igazolt labdarúgó is volt, persze csak amatőr szinten. Gyermekkoromban vasárnap délutánonként rendszeres programot jelentett, hogy anyukám fogta a három gyereket, és mentünk szurkolni apának. Mennyit csüngtem a pálya melletti korláton… A Puskás-musical egyik próbájára Totti-mezben mentem el, a Czibor Zoltánt játszó Ember Márk meg is kérdezte, tudom-e, kinek a dressze van rajtam. Mondtam, hogy persze, egy korábbi Roma-játékosé, aztán nem kérdezett többet. Helyes volt. Az Expón zajló próbák során elő-előfordult, hogy a rendezőasszisztensnek szólnia kellett, hogy amíg elöl zajlik a jelenet, a háttérben ne dekázgasson senki… Egyébként sokszor hallom az Operettszínházban is, hogy a fiúk csapatot szerveznek. Picit irigylem is, mennyire összetartja őket a foci, hogy képesek akár előadások után is, éjjel termet bérelni, csak hogy egy jót játszhassanak. Mi, lányok, miért nem járunk el kézilabdázni vagy mondjuk kosarazni? A tavaszi kényszerszünet idején vettem egy kosárlabdát, és kijártam dobálni a lakásomhoz közeli pályára.”

Arra reflektálva, hogy tavaly Ajakon – első nőként a település történetében – díszpolgárrá választották, valamint szülővárosa, a szomszédos Kisvárda nemcsak a művészeire, hanem az élsportolóira is büszke lehet, úgy fogalmazott: „Jó, hogy a környékbeli fiataloknak a sport révén is jövőképet lehet mutatni. Miként az is öröm, hogy most már Kisvárda is szép stadionnal büszkélkedhet. Én ugyan még nem jártam az új Várkerti Sporttelepen, de az egyik zárt kapus meccs kapcsán egyike voltam azoknak az onnan elszármazó ismert embereknek, akiket a klub marketingesei felkértek, küldjenek buzdító videoüzenetet a csapatnak. Jóleső érzés volt a megkeresés. Ami pedig az ajaki díszpolgári címet illeti, az nemcsak megtiszteltetés, hanem egyfajta atyai áldás, amely egyben nagy felelősség is…”

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2020. november 21-i lapszámában jelent meg.)

Forrás: Nemzeti Sport