gate_Bannergate_Banner
Ignjatovic KrisztinaSzinetár MiklósLáthatáron CsoportMiskolc
  • facebook
  • instagram
  • 2022. január 25., kedd

    Giuditta – Christoph Marthaler Lehár Ferenc művet rendez a Bajor Operaházban!

    2021. december 11., szombat 14:53


    2021. december 18-án mutatja be a tervek szerint a Bajor Operaház, Münchenben első alkalommal, Lehár Giuditta című művét. A premier előtti beavató matinén, ahol a két dramaturg, Malte Ubenauf és Katharina Ortmann, és az intendáns, Serge Dorny ismertette Christoph Marthaler rendezői koncepcióját és az évadtervet, amelybe a bemutató illeszkedik; és ahol a készülő előadásból a Pierrinót játszó Sebastian Kohlhepp és az Anitát játszó Kerstin Avemo adott elő részleteket, Cseicsner Otília dramaturg járt. 

    Lehár Ferenc állítólag legkedvesebb művének az ősbemutatója 1934. január 20-án volt a bécsi Operaházban, a librettó Paul Knepler és Fritz Löhner-Beda munkája. Magyarországi bemutatóját még azon a tavaszon, 1934. április 8-án tartották (http://digitar.opera.hu/www/c16operadigitar.01.01.php?as=3665&bm=1&mt=1). Ezt követő újabb magyarországi bemutatóról a Színházi Adattárban nincs adat. Ez a kései mű Lehár hattyúdala, az utolsó operettje (ezután 14 évig, 1948-ban bekövetkező haláláig nem komponált többet), az Operettszínház által Béres Attila rendezésében 2011-ben bemutatott Cigányszerelemhez hasonló, tragikus végű történet:

    Giuditta elhagyja olasz férjét, Manuele-t, egy asztalost, és Octavióval, a katonatiszttel együtt Líbiába menekül. A tengerparti villából Octaviót elszólítja a katonai kötelesség, és kénytelen magára hagyni Giudittát. Az asszony egy tripoliszi lokálban lesz táncosnő, a leszerelő Octavio itt talál rá, hódolóktól körülrajongva. Octavio önbecsülése romokban, egy hotelben lesz bárzongorista. 

    Évekkel később egy vacsora alkalmával összefutnak, Giuditta éppen egy herceg oldalán érkezik, de hiába könyörög Octaviónak, hogy az térjen vissza hozzá, Octavio hallani sem akar többé egykori szerelméről. Giuditta a gazdag herceggel távozik.

    Eddig a történet. Nincs happy end. A történet motívumaiban Bizet: Carmenjét idézi, ám a mű műfaja eldönthetetlen, valahol az operett és az opera között helyezkedik el, a hangszerelés nem ritkán Puccinit idézi. A premier a bécsi Operában nagy siker volt (és Kálmán Imre személyesen is jelen volt), 120 rádió élőben sugározta a bemutatót (ekkor még nem rögzítették az adásokat), és a kritikák kedvezően fogadták.

    A következő évben Wagner: A bolygó hollandija után ez volt a második legtöbbet játszott mű, de a népszerűsége fokozatosan alábbhagyott, ugyanakkor a Giuditta mű slágereit, mint amilyen az Oly forró ajkamról a csók (Meine Lippen, sie Küssen so Heiss) vagy az Élni! Az életet élni jó! (Freunde das Leben ist lebenswert) operasztárok is rendszeresen éneklik gálákon (pl. Netrebko, illetve Kaufmann, https://www.youtube.com/watch?v=ahOacFrn24I, ill. https://www.youtube.com/watch?v=qKX2SQJeEWs). Az utóbbi szám Fassbinder: Berlin, Alexanderplatz című filmjében is elhangzik. 

    Az ismert slágerek ellenére a mű színpadra állítása nem könnyen adja magát Dorny szerint, így esett Christoph Marthalerre a választás, akinek a rendezéseit áthatja a melankólia, amely Lehár Ferenc utolsó művére is annyira jellemző. 

    A bemutató illeszkedik az idei évadra tervezett 20. század első felében született művek sorába: Korngold: A halott város (1920), Janáček: A ravaszdi rókácska (1924, premier 2022. január), Sosztakovics: Az orr (1928, premier 2021. október), Strauss: Capriccio (1942, premier 2022. július), Benjamin Britten: Peter Grimes (1945, premier 2022. február), és ez készíti elő az évad végére tervezett Penderecki: Die Teufel von Loudun (A louduni ördögök, 1969, premier 2022. június) müncheni bemutatóját.

    Az évad mottója egy Kosztolányi-idézet („Minden ember király”), és az új intendáns ezzel két dologra hívja fel a figyelmet: az ember egyediségére és az irodalom és a zene szoros kapcsolatára (https://www.staatsoper.de/en/editorial-serge-dorny).

    A Giuditta esetében az erős irodalmi alapanyag Marthaler és Malte Ubenauf munkája révén jön létre vendégszövegekkel.

    A Giudittát szokás nagyoperának, zenés komédiának, operettnek is tartani, ám a lehári kompozíciót a bajor operaházi bemutatóban a tervek szerint áttörik majd Lehár kortársaitól kölcsönzött zenekari művek és dalok: Bartók, Berg, Eisler, Hindemith, Korngold, Krenek, Schönberg, Sosztakovics, Sztravinszkij, Ullmann szerzeményei. 

    A beavató beszélgetésen többször említették Ödön von Horváth: Sladek, a fekete véderő katonája (Sladek, der schwarze Reichswehrmann, még nincs magyar fordítása) című művét, ahonnét részleteket és egyes szereplőket is átemeltek az előadásba. A cél nem az aktualizálás, hanem ahogy Dorny fogalmaz, a kontextualizálás, a harmincas évek szellemiségét megragadni, bemutatni. Hogy Giuditta hogyan reflektál a saját korára? A művet átható, és az operett műfajától talán idegen, mélységes szomorúság, melankólia révén. 

    Christoph Marthaler egy, a YouTube-on is elérhető videóban beszél arról, mi fogta meg a műben: a műfajok közötti átmenet. A Giuditta egyszerre opera, operett és színmű, a hangulatában egyszerre vicces-keserű-tragikus és abszurd, hol Dél-Európában, hol Afrikában vagyunk, zeneileg a nagyzenekari hangzástól a zongorakísérettel előadott slágerekig leng ki az inga – ez az ingadozás, egyik végletből a másikba lendülés jellemzi Marthaler felfogásában leginkább Lehár művét.

    A beharangozó szerint ezt erősítik majd az időnként meglepő zenei betoldások, ez a gondolat rímel majd az intézmény Kosztolányitól vett mottójára, ehhez illeszkednek az Ödön von Horváthtól vett vendégszövegek és a vendégzenék, többek között Lehár korai, Láz című dala, melyet az első világháborúban megsebesült Antal öccse kórházi ágya mellett komponált, melyet elő is adott Kohlhepp a matinén. 

    Marthaler számára a mű legfontosabb mondanivalója az egyik legismertebb számmal szólva: Barátaim! Élni! Az életet élni jó!

    Az előadás díszletét és jelmezeit Anna Viebrock tervezi, a zenei vezető Titus Engel (a koreográfust az évados füzetben kiadott színlap nem tünteti fel). Giuditta szerepében Vida Miknevičiūtė, Octavióéban Daniel Behle, Antonioéban Jochen Schmeckenbecher lép színre a már említett Kohlhepp és Avemo mellett. 

    A bemutatóról a szinhaz.net közöl majd kritikát.

    Szerző: Cseicsner Otilia

    banner_bigBanner2
    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2022 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram
  • nka