A kultúráért felelős főpolgármester-helyettes szerint a Vígszínházban történt hatalmi visszaélések ügyében érkezett panaszok kivizsgálásával megtették, amit lehetett. A 24.hu Gy. Németh Erzsébetet a Szabad Tér Színházban történt igazgatóváltásról és arról is kérdezte, igaza volt-e Fürjes Balázsnak, amikor színházi békéről beszélt a kormány és a főváros között.

A teljes interjú ITT olvasható.

A felvetésre, miszerint a Vígszínházban történt felügyelőbizottsági vizsgálatról a szakmai és a szélesebb közvélemény azóta sem tudhat róla semmit, elmondta: „Bontsuk ketté a problémát. Amikor a Vígszínház felügyelőbizottsági vizsgálata lezárult, kiadtunk egy városházi sajtóközleményt. Ezzel párhuzamosan egy kissé tágabb és bővebb levélben felhívtam a már akkor kinevezett igazgató, Rudolf Péter figyelmét, hogy mik azok az ügyek, amelyeknek a megállapításai nyomán kérem az ő konkrét intézkedését. Ezek meg is történtek. Ebből volt olyan, ami nagy port kavart, amikor nyilvánosságra került, például az, hogy Eszenyi Enikő a felújító próbákat ősztől nem tarthatja meg személyesen. Szerintem az igazgató úr kifejezetten jól kezelte az ügyet, egyetértek azzal a megoldással, amit választott. A fővárosi önkormányzatnak nem volt több lehetősége annál, minthogy elrendelte a felügyelőbizottsági vizsgálatot. A nyilvánosságra hozható megállapítások nyilvánosságra is kerültek, akárcsak az igazgató úr által tett lépések egy része. Volt, ami nem. De fontos, hogy a felügyelőbizottság nem joghatóság, nem igazságszolgáltatás és nem is bűnüldöző szerv. És még ennél is fontosabb, hogy a bizottság elé álló sok ember közül senki sem járult hozzá, hogy nyilvánosságra kerüljenek az ott elhangzottak. Névtelenséget kértek, amit nekünk tiszteletben kell tartanunk. Én sem olvastam a jegyzőkönyveket, ezeket kizárólag az a három ember látta, akik a felügyelőbizottságot alkotják. A főváros ennyit tudott tenni az ügyben. Ennél többet csak akkor lehetne tenni, ha bármelyik érintett dolgozó jogi útra terelte volna az ügyet, feljelentést tett volna. Tudomásom szerint ilyen nem történt” – fejtette ki Gy. Németh.

Annak kapcsán is nyilatkozott, hogy a színházak frontvonalba kerültek, amikor felosztotta a budapesti színházakat maga között a főváros és a kormány. Fürjes Balázs a 24.hu-nak adott interjújában ezt „színházi békének” nevezte.

Szerintem egy olyan városban, ahol meghatározók az önkormányzati színházak, ezeknek az önkormányzat kezelésében és finanszírozásában is kellett volna maradniuk. Nem véletlen, hogy Budapesten a színházi struktúra így alakult ki a rendszerváltás után, ahogy az sem, hogy ezek önkormányzati hatáskörben voltak.”

Arról is beszélt, hogy a főváros és az Emmi között létrejött megállapodásnak egyik jelentős kitétele volt, hogy a nem kőszínházak finanszírozása is biztosított legyen: „Én úgy tudom, hogy voltak ott, akik idén kevesebb pénzt kaptak, tehát nem ment minden simán. Biztos, hogy nagyon nehéz helyzetben vannak az alternatív színházak, nem titok, hogy számos társulat kopogtat az ajtónkon támogatásért. De sajnos a főváros anyagi helyzete ebben az évben ezt biztos nem engedi meg. Talán jövőre tudunk segíteni, a kormányváltás után.”

Annak kapcsán, hogy tavaly a kormányoldal vádolta meg azzal a fővárost, hogy a Szabad Tér Színház esetében a szakmai bizottság állásfoglalása ellenére is ragaszkodott ahhoz, hogy Bán Teodóra helyett Benkő Nóra legyen az igazgató és végül a Szabad Tér Színház és a Városmajori Színház ketté bontásával született kompromisszum, elmondta: „Az eredmények magukért beszélnek. Aki megnézte a Városmajori Szabadtéri Színháznak a tavalyi évét, vagy azt, miként startolt ez az éve egy nagy felújítás után, látja, hogy ez kiváló döntés volt.”

A kérdésre, működőképesnek tartja-e a kormány és a főváros között született színházi megállapodást, azt felelte: „Nem. A következő kormánynak ezeket a döntéseket meg kell változtatnia, mégpedig úgy, hogy az összes önkormányzat kapjon olyan állami támogatást, amiből a saját színházait fenn tudja tartani. Ez a minimum.”

A teljes interjú ITT olvasható.