Agatha Christie krimijét Szirtes Tamás vendégrendezésében állították színpadra a Thália Színházban. A produkció attól vált igazán különlegessé, hogy soha eddig ilyen technikai látványvilágot nem használt a teátrum, mint most a Gyilkosság az Orient Expresszen című darabban, ami 3D mozi élőben.

Ajánló a darab elé:

Poirot nyomozó kényelmes hazaútra vágyik a legendás, káprázatos Orient Expresszen. Csakhogy az előkelő útitársak között akad valaki, aki nagyon gyanús. Annyira gyanús, hogy bele is hal. A gyilkos pedig közöttünk van, hölgyeim és uraim… és nem is biztos, hogy egyetlen áldozattal beéri. Hóakadály, sikoly, lövés. Rettegni lehet, kiszállni nem.

„3D mozi élőben”: A klasszikus krimi színházi változata, elsöprő, magyar színpadon egyedülálló látványvilággal.

A darab Magyarországon elsőként a Thália Színház nagyszínpadán látható. 

Kirtikus szemmel a produkcióról:

„Idehaza a Szirtes Tamás rendezésében látható darab a színlapja szerint a klasszikus krimi színházi változatát ígéri elsöprő, magyar színpadon egyedülálló látványvilággal. Némileg fenntartásokkal ültünk be az előadásra. Izgatottan vártuk ugyanis, miként lehet a regény zseniális párbeszédeiből, karaktereiből, atmoszférájából és nem utolsósorban abból a lenyűgöző látványból valamit a színpadra csempészni, amit legutóbb 2017-ben a Kenneth Branagh által rendezett filmben láthattunk. Aztán a kivetített, hangosan zakatoló Orientexpresszt látva gyorsan eloszlottak a kételyeink. Hiszen egy az egyben olyan élményt nyújtanak az egyedülálló vetítések, mintha egy háromdimenziós mozifilmet néznénk. De a karakterekben és a párbeszédekben sem találtunk kivetnivalót.
A díszletet a különleges LED-falakkal oldották meg, ami nagyon korhűre sikerült. A vonat külseje és fényűző belső terei részletgazdagok, ahogy Rományi Nóra jelmezei is. Szót érdemel Gulyás Levente csodálatos zenéje, amely csak még inkább fokozza a krimi izgalmait. Papp Tímea látványtervező arra is ügyelt, hogy a virágok, a lámpatestek és a függönyök is meglibbenjenek. Ám ez a lenyűgöző, modern látványvilág nem veszi el a figyelmünket a gyilkosságról és a nyomozásról. Ahogy a regényben, úgy a darabban is a párbeszédeken van a hangsúly, amelyek ezúttal Hamvai Kornél dramaturg és a rendező munkáját dicsérik. Ami pedig a színészek játékát illeti, egytől egyig kiválók.” (Magyar Nemzet)

„Szervét Poirot-ja jön, nagy nehezen, hírnevének és összeköttetéseinek köszönhetően feljut a Nyugat-Európát Kelet-Európával összekötő luxusvonatra, ahol gyilkosság történik. Aztán a detektív lát, vagyis nyomoz: alaposan megvizsgálja a helyszínt, a túl soknak meg túl direktnek tűnő bizonyítékokat, és közben mindenkit kihallgat. Végül győz, hisz megoldja a rafinált rejtélyt, leleplezi a tettest, és… Mindent azért ne áruljunk el, maradjon meglepetés is annak, aki majd elmegy a Tháliába megnézni a darabot. Annyit azért még elárulunk, hogy Szirtes Tamás rendezése nemcsak izgalmas, látványos, de szórakoztató is, mert megőrizte Agatha Christie szellemességét is, így a darab poénos ki- és beszólásokkal, komikus pillanatokkal sem marad adósunk. Üresjárat nélkül robog végig a közel 3 órás játékidőn – akárcsak a címbeli luxusvonat a Párizs-Konstantinápoly vonalon.” (Welovebudapest)

Videó a produkcióról:

Helen és Poirot megformálói, vagyis Gubás Gabi és Szervét Tibor mesélték el a Life.hu-nak, mitől is annyira különleges az előadás.

Amit nem tudtál a történetről:

1. Agatha Christie nagyon sok ihletet merített saját utazásaiból. Mikor 1931-ben a Közel-Keletről hazafelé tartott az Orient expresszen, feljegyezte utastársai nemzetiségét, később ezek segítettek neki megformálni a regény egyik-másik karakterét. Egy másik utazás során megtapasztalhatta, milyen késéseket okoz, ha áradás torlaszolja el a vasúti síneket. Előfordult egyszer az is – igaz, akkor Christie nem volt személyesen jelen –, hogy az Orient expressz jó időre a lezúduló hó fogságában rekedt.

2. Közismert tény, hogy a történet középpontjában álló Daisy Armstrong-ügyet egy valós bűncselekmény ihlette. Charles Lindbergh korábban azzal szerzett magának hírnevet, hogy átrepült az Atlanti-óceánon, de néhány évvel később tragikus esemény miatt került újra a címlapokra: kisfiát elrabolták és meggyilkolták.

A regénybeli Armstrong-ügy számos részlete megfeleltethető a valós bűncselekmény momentumaival, amilyen az igaztalanul megvádolt szolga, aki később ezért vetett véget életének; bár az is igaz, hogy Charles Lindbergh és felesége, Anne évtizedekkel az emberrablást követően hunyt el.

3. Az amerikai piacon nem ezen a címen ismerik a regényt. Már az első kiadás is a Murder On The Calais Coach címmel került az Egyesült Államok könyvesboltjaiba. A kiadó azért döntött így, hogy ne keverhessék össze Agatha Christie történetét Graham Greene Orient Express című, két évvel korábban publikált regényével, ami Angliában viszont Stamboul Train címen jelent meg. S hogy miért változtattak ezen az amerikaiak? Nem tartották elég frappánsnak az angol címet. Tudtad követni?

Folytatást a Nyugatitér.blogon talál.

Szereplők:

Hercule Poirot: Szervét Tibor
Constantin Bouc: Pindroch Csaba
Helen Hubbard: Gubás Gabi
Mary Debenham: Tóth Eszter
Andrényi grófné: Mentes Júlia Virginia
Dragomirov hercegnő: Molnár Piroska / Udvarias Anna
Greta Ohlsson: Mórocz Adrienn
Hector MacQueen: Mózes András
Michel, utaskísérő: Vida Péter
Arbuthnot ezredes: Ember Márk
Samuel Ratchett: Tamási Zoltán
Főpicér: Ikotics Milán
Kislány: Kollár Lilian/Prokopius Maja Roxána

Fordította: Hamvai Kornél
Rendező: Szirtes Tamás