KulisszaTakács KatiJordán TamásszinkronAbigélJózsef Attila Színház
  • facebook
  • instagram
  • 2021. január 18., hétfő

    “A Győri Nemzeti Színház épületét a földdel egyenlővé tenni érdemtelen”

    2020. június 8., hétfő 08:11

    Dr. Dézsi Csaba András, Győr polgármestere egy áprilisi Kisalföld.hu-n megjelent interjúban arról beszélt, hogy azt tapasztalja, “hogy a színház ormótlan épületét nem annyira szeretik a győriek” és a korszerűtlen, elöregedett épület elbontása után egy nagy zöld parkot lehetne kialakítani a belvárosban a színház helyére.

    Párhuzamosan egy új kulturális központ létrehozását tervezi a Mosoni-Duna partján, ahol egy hangverseny- és konferenciatermet, egy vadonatúj, modern színházat és egy rockkoncertekre is alkalmas ifjúsági és művészeti közösségi teret kiállítótermekkel, próbatermekkel, klubokkal valósítanának meg. A terv sokakban aggodalmat keltett, a Táncélet Bombicz Barbara a Győri Balett alapító és örökös tagjának gondolatait közölte a hírrel kapcsolatban. A teljes írást ITT olvashatja.

    Győr, 2017. december 19. A Győri Nemzeti Színház épülete a társulati ülés napján, 2017. december 19-én. Az ülésen a város polgármestere bejelentette, hogy a Modern városok program keretében tervezett felújítás miatt 2019-től várhatóan két évadon át az Olimpiai Sportpark nagycsarnokában játszik majd a színház és a Győri Balett társulata. MTI Fotó: Krizsán Csaba

    A minap a győri fórumokon azt olvasom, lehet, hogy le fogják bontani a Győri Nemzeti Színház épületét, régi nevén a Kisfaludy Színházat. „A múltat végképp eltörölni, semmik vagyunk…” lehet hinni, hogy ily módon „minden leszünk”, de rémesen hangzik a fülemnek, mert még a múlt század dereka táján születtem. A színházunk lehet, hogy nem vitorlákat formáz, mint a Sidney-i Operaház, de nem hétköznapi forma, úgy mondjuk: sísánc.  Amikor 1978-ban átadták, Közép-Európa legnagyobb színházának számított. Nem tudom épült-e azóta hozzá fogható a térségben.

    (….)

    Mutasson nekem valaki még egy színházat, amelyben mindez egyszerre megvan: olyat, amelynek 14 méter széles a színpadnyílása. Hátrafelé annyira mély, hogy innen is lehet a háttérfüggöny operafóliájára vetíteni. Jobbra és balra is van oldalszínpada, ahol kész, színpad méretű díszletek várakozhatnak, és mind e mellett marad hely a kulisszákban. A színpadnak építettek forgót, egyes rekeszek előre, hátra tolhatók és süllyeszthetők. Létezik zenekari árok, ami ha szükséges befedhető. (…)

    A fotelnyi helyekről, nem csak úgy látható az egész színpad, ha az előttünk ülő feje félre billen. Görög példára, több ezer éves szokást megtartva, lépcsőzetesen emelkedőek a széksorok. Minden néző rálát a színpadra, az ott bemutatott térformákra.

    Sőt, a szünetben a közönség, nem szűk folyosókon közlekedik, hanem a kiállítótérnek is használt tágas csarnokban tölti az idejét beszélgetve, a büfében vásárolt itallal oltva szomját.

    Máshol létezik olyan színjátszó hely, ahová, csak kevesen tudnak beülni, így nem nagy nyereség ott játszani. Van olyan nagy hodály, amit a város érdeklődői és az oda utazók sem tudnak megtölteni. A mi győri színházunk közel 700 férőhellyel minden este megtelik” – hívta fel a figyelmet Bombicz Barbara, aki szerint a Győri Nemzeti Színház épületét a föld színével tenni egyenlővé, érdemtelen.

    A teljes írást ITT olvashatja.

    - Színházi pillanatok az Instagramon -