VígszínházGalambos ErzsiBalázsovits LajosCserhalmi György
  • facebook
  • instagram
  • 2022. október 2., vasárnap
    banner_bigBanner4

    “Ha legközelebb jössz, én már nem leszek itt” – Vecsei H. Miklós emlékezett Marton Lászlóra

    2022. szeptember 13., kedd 10:29

    Három éve, 2019 szeptember 13-án, hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 77. évében hunyt el Marton László, a Vígszínház egykori igazgatója. Közösségi oldalán emlékezett rá egyik tanítványa, Vecsei H. Miklós színész-író.

    “Ma 3 éve ment el Tanár Úr!

    “Miklósom, ha legközelebb jössz, én már nem leszek itt. Nem fogjuk tudni megbeszélni. Kérlek, képzeld majd el azt az embert, aki szeretnél lenni tíz év múlva, és tőle kérdezd majd meg, mi legyen a következő lépés.” (És odaadta Móricztól A boldog ember-t.)” – emlékezett közösségi oldalán Vecsei H. Miklós.

    Marton László 1943. január 6-án született Budapesten. A Színház-és Filmművészeti Egyetem rendező tanszakának elvégzése után, 1968-ban kezdte el rendezői pályáját a Vígszínházban, ahol 1979-85 között főrendező, 1985-től 2009. január 31-ig igazgató-főrendező, 2009. február 1-től főrendező. Magyarországi előadásai mellett számos külföldi színház hívta vendégrendezőnek, így nagy sikerrel dolgozott Weimarban, Detmoldban, Helsinkiben, Dublinban, Tel Aviv-ban, Louisville-ben, Chicagóban, Torontóban, valamint Kanada és az USA több más városában is. Rendezéseit több mint 40 országban játszották világszerte, de legalább ennyire fontos magyar és külföldi professzori munkássága is.

    Tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán és külföldön: Finnországban, Kanadában, Londonban is. Vendégrendezőként többször dolgozott Helsinkiben, Louisville-ben, Tel-Avivban, Kanadában, Németországban.

    1990-ben a londoni Guildhall School of Music and Drama „Honorary Membernek”, tiszteletbeli professzornak választotta, 1997 novemberétől pedig a Society of Stage Directors and Choreographers (USA) fogadta tagjai sorába, elsőként a magyar színházrendezők közül, de az évek során tanított, illetve mesterkurzust tartott Cambridge-ben, Oxfordban, a Yale Egyetemen, Knoxville-ben, Vancouverben, a North carolinai egyetemen, Torontóban, Chicagóban és Németország több városában is. Magyar és külföldi tanítványai között ma már nemcsak kiváló színészek, hanem színházigazgatók, rendezők is vannak. Rendezői munkásságáról két angol nyelvű kötet jelent meg.

    Színházvezetőként a régi vígszínházi hagyományok folytatására törekedett. A közönség számára vonzó műsorpolitikát alakított ki: klasszikusokat, zenés darabokat, musicaleket is műsorra tűzött. Sikeres rendezései közé tartozik a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, a Szentivánéji álom, a II. Richárd és A padlás.

    1975-ben Jászai Mari-díjat kapott. 1982-ben a plovdivi Nemzetközi Tévéfesztivál díját, illetve a veszprémi Tévéfesztivál különdíját nyerte el. 1984-ben Érdemes Művész lett. 1985-ben a Gyermekekért Díjat ítélték neki. Ugyanebben az évben elnyerte a Magyar Építész Kamara Díját. 1990-ben Kiváló Művész kitüntetést kapott. 1992-ben torontói Három nővér rendezéséért a legjobb előadásnak járó Dora Mavor Moore-díjat nyerte. 1994-ben a Roboz Imre Művészeti Emlékdíjat, illetve a Podmaniczky-díjat ítélték neki. Ugyanebben az évben kapta meg a Pro Urbe Budapest Díjat és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét. 1998-ban Harsányi Zsolt-emlékdíjjal jutalmazták. Torontói Platonov rendezéséért a legjobb rendező és a legjobb előadás Dora Mavor Moore-díját kapta 2000-ben.

    2002-ben a civil szférában betöltött vezető szerepéért Magyarországon elsőként TMI Hungary-díjat kapott, amely a nemzetközi The Most Inspiring Civil Leader Award (vagyis a „leginspirálóbb vezető a civil szférában”) kitüntetés hazai megfelelője. 2003-ban Kossuth-díjban részesült.

    2004-ben az Irish Times legjobb rendezőnek járó díját nyerte el dublini Vadkacsa-rendezéséért. 2009 óta Budapest XIII. kerületének díszpolgára volt.

    “Fontos és izgalmas, hogy amiként a világ változik, mi színházi emberek arra kényszerülünk, hogy azt a kultúrkincset, amit eleink teremtettek, időről időre újra átadjuk saját korunk közönségének. Ez a mi legfontosabb kötelességünk. Hogy ezeket a ránk hagyott történeteket újra és újra elmeséljük, úgy, hogy ők ezekben magukra ismerjenek, ám a történet egyben a rendező saját története is legyen. Egy rendező sem tud minden darabot megrendezni. Sok gyönyörű darabja van a világirodalomnak, amely nem megközelíthető a számunkra, mert nem alakult ki érzelmi és intellektuális kötődés, vagy nem áll rendelkezésre az az élményanyag, amely a rendezői munkához szükséges. Egy izgalmas és szép előadás az emberi viszonyokról tud úgy feltenni kérdéseket, hogy ezek a darabok másképp hangzanak el, és más nézőpontból látszódnak, mint az előző korokban” – fogalmazott a szombat.org-nak.

    2017-ben szexuális zaklatási vádak miatt felfüggesztette oktatói tevékenységét a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, valamint lemondott főrendezői állásáról a Vígszínházban. Marton László Veszprémben tért vissza a színpadra, ahol Molière Tartuffe-jét vitte színre.

    A rendező 2019 szeptember 13-án, hosszan tartó, súlyos betegség után, életének 77. évében hunyt el.

    banner_bigBanner1
    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2022 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram