„Ha nem lesz elegendő forrás, a független színház egy-két kivétellel megszűnik az országban”
2023. február 28., kedd 16:23
A régóta apadó állami források és az átláthatóság hiánya teljes létbizonytalansághoz vezetett a független színházaknál, amelyekre a korábbiaknál is keményebb év vár. Társulati és érdekképviseleti vezetők mondták el a 24-hu-nak, mekkora a baj, és hogyan kellene átalakítani a rendszert, hogy ne zárjanak be sorra értékes műhelyek. A minisztérium is válaszolt kérdéseikre – tervek helyett némi brüsszelezéssel.
Az összefoglaló itt olvasható.
Nemrég derült ki , hogy a minősítéssel nem rendelkező fővárosi színházi és táncművészeti előadó-művészeti szervezetek számára kiírt működési pályázat keretösszege 2023-ban mindössze 315 millió forint lesz a tavalyi 533,5 millió helyett. Ez 41 százalékos csökkenés, miközben a szcéna szereplői eddig is a végzetes következményekkel fenyegető alulfinanszírozottságra panaszkodtak.
„A Proton Színház, a Tünet Együttes már bejelentette, hogy évad végével abbahagyják. Ha nem lesz elegendő forrás, akkor hamarosan a független színház, mint olyan, talán egy-két kivétellel megszűnik az országban” – összegezte a kilátásokat a 24.hu-nak Zsedényi Balázs, az Átrium színház produkciós igazgatója, aki arra a kérdésre is lényegre törő választ adott, hogy szerinte miben kellene változnia a jelenlegi támogatási rendszernek ahhoz, hogy átláthatóbban és kiszámíthatóbban működjön a társulatok számára:
„Mindenben. Jelenleg ugyanis nincs támogatási rendszer, nincs koncepció, nincs semmi, amit rendszerszinten biztosan lehetne tudni a 2023-as kulturális források kiosztásával kapcsolatban. Az elmúlt években pedig az érdemi kultúrafinanszírozásra szánt állami támogatást kérelmek és nem pályázatok útján osztották ki (sokszor olyanoknak, akik nem is voltak jogosultak rá, minden következmény nélkül), zéró transzparenciával.”
A Független Előadó-Művészeti Szövetség (FESZ) szerint a források csökkenésének mértéke olyan arányú, a rezsiköltségek és az infláció emelkedése pedig olyan magas, hogy azt nem lehet a költségek csökkentésével ellensúlyozni, sem a nézőkre hárítani. Az tehát már nem megoldás, hogy művészeket vagy háttérdolgozókat küldenek el a társulatok, esetleg kevesebb bemutatót tartanak.
„Éppen ezért a FESZ a működési pályázat keretének emelését kezdeményezte azzal, hogy rámutatott: a meglévő támogatások átstrukturálásával az előadó-művészet ezen területe megmenthető és életben tartható. Ehhez képest 41 százalékos csökkenés kezelhetetlen. A minisztérium vezetésének többször is jeleztük, hogy a működési pályázati forrás olyan mértékben alultervezett, hogy az tovább nem szűkíthető. Ráadásul az összeg, amelyről beszélünk, a minisztérium költségvetésében, de pláne államháztartási szinten szinte észlelhetetlen, nem old meg semmiféle állami likviditási problémát” – nyilatkozta a lapnak Nagy Zoltán, a FESZ ügyvezetője.