Hajdu Szabolcs legújabb filmje olyan, mint egy családi fényképalbum Magyarország elmúlt évtizedéről, amiben ugyanazon az oldalon szerepelnek a közéleti botrányok és a családi drámák. A Békeidő kapcsán kérdezte a rendezőt Halász Júlia.

A 444.hu interjúját itt olvashatják:

A Békeidő az Ernelláék Farkaséknál c. filmjéhez hasonlóan kisfilmes költségvetésből, egyetemi hallgatók bevonásával készült. A kérdésre, nem hiányzik-e, hogy profi körülmények között dolgozzon, Hajdu Szabolcs elmondta: “Hiányzik, nagyon. Régen csináltam úgy filmet, hogy bele tudtam volna tenni minden képességemet. Ezek a filmek azért készülnek, hogy mozgásban tartsam magam, ne felejtsek el filmet készíteni, de emiatt folyamatosan hiányérzetem van.”Békeidő A Békeidő az Ernelláék Farkaséknál c. filmjéhez hasonlóan kisfilmes költségvetésből, egyetemi hallgatók bevonásával készült. A kérdésre, nem hiányzik-e, hogy profi körülmények között dolgozzon, Hajdu Szabolcs elmondta: “Hiányzik, nagyon. Régen csináltam úgy filmet, hogy bele tudtam volna tenni minden képességemet. Ezek a filmek azért készülnek, hogy mozgásban tartsam magam, ne felejtsek el filmet készíteni, de emiatt folyamatosan hiányérzetem van.”

A Délibáb után a nyilvánosság előtt megfogadta, hogy nem pályázik többet az Andy Vajna-féle Filmalaphoz. Azóta sok minden változott. Arról, el tudja-e képzelni, hogy állami pénzre pályázzon, úgy vélekedett: “(…) Itt megvan a veszélye, hogy azért nem támogatnak, mert mondjuk a személyemmel van baj, és nem pedig annak a minőségével, amit megírtam. Az utóbbi időben eléggé megváltozott a filmkészítéshez fűződő viszonyom. Korábban, leszámítva az első rövidfilmek időszakát, mikor eufórikus állapotban dolgoztunk, a nagyfilmeknél szinte minden fázis borzalmas szenvedést okozott. (…) Most az utóbbi két filmnél ez teljesen átfordult, minden munkafolyamatot a saját képemre formáltam. Úgy kezdtem el az előkészítést, ahogy én szerettem volna, nem úgy, ahogy szokták, leültünk a színészekkel és elkezdtünk asszociálgatni. A forgatókönyvet olyan tempóban írtam meg, ahogy én szerettem volna, nem nagyon vontam be senkit, nem vittem forgatókönyv fejlesztő workshopokra. Addig dédelgettem, amíg azt nem éreztem, hogy stabil. Együtt voltam egy anyaggal, amit szerettem és nem vették el a kedvem már a kezdet kezdetén. (…) Még ha ez a struktúra nem is teljesen tökéletes, akkor is eredeti gondolkodás van mögötte, és minden hibájával együtt élvezem. (…) Én Magyarországon élek, és nagyon sokszor nekem is szükségem van arra, hogy saját használatú dolgokat kapjak, ami kifejezetten nekem lett készítve. Szerintem fontos, hogy a Békeidő egy ilyen film” – fejtette ki a rendező.

Annak kapcsán, hogy Vitézy László plágiummal vádolta, mert ő már csinált egy Békeidő című filmet 1980-ban, Hajdu azt nyilatkozta: “Amikor olvastam Vitézy posztját, írtam neki egy nagyon barátságos levelet, de ő erre nem reagált, a Facebookon folytatta, ugyanabban a stílusban, ahogy elkezdte.  (…) Ami ebben az egész történetben felháborító, és ennek már semmi köze hozzám, hogy egyetlen ember személyes sértettsége miatt a közpénzből működő közszolgálati televízió, a Duna TV, megváltoztatja a műsorát, hogy a mi premierünkkel egy időben levetítsék a Békeidő című 1980-as filmet. (…) Ez az egész pont az, amiről a mi filmünk is beszél: a két Békeidő ellenségesen áll egymással szemben, akár be is kerülhetne a Békeidő című filmbe egy jelenetként.”

A teljes interjút itt olvashatják.