Október 12-én tartotta a tatabányai Jászai Mari Színház a Hamlet című tragédia bemutatóját, Szikszai Rémusz rendezésében. 

A Hamlet a világ drámairodalmának egyik gyöngyszeme, koronaékszer, Csomolungma. Végtelenül gazdag jelentéstartalommal, értelmezési lehetőséggel.

Annyiféleképpen elmesélték már ezt a történetet, hogy ijesztő előállni a milliomodik olvasattal.

Van egy fiatalember, akinek az apja meghal, az anyja újra férjhez megy. A tanács nem őt választja királynak, nem gondolják alkalmasnak arra, hogy vezetni tudná ezt a háború előtt álló országot. Az édesanyja gyász helyett egy új férjet választ. Boldog. Gyerekként hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szüleink saját élete a mi születésünkkel véget ért, onnantól nekik csak a szülői szerep marad. Aztán ha megtapasztaljuk az ellenkezőjét, úgy érezzük, elárultak minket. Szép lassan mindenről kiderül, hogy más, mint aminek hittük. Hűség, szerelem, barátság, szokásjog, család, hit, tudás.

Ki, vagy mi billenti vissza egyensúlyába a világot? A bosszú? A magunkba fordulás? A kivonulás a világból? Vagy fel kellene gyújtani és újra kellene teremteni mindent? És mi van a színházzal? Van még? S ha van, mire való? Tükröt tartani? Érdekel ez még valakit? S ha igen, miért, mi végre? És meddig?

Szikszai Rémusz rendező a Hamlet kapcsán úgy fogalmazott: 

„Nagyon szeretem Shakespeare-t, de sokáig nem volt bátorságom hozzányúlni a nagy, klasszikus darabjaihoz. Ez aztán lassan oldódott. A Rómeó és Júliával kezdtem, aztán jött A vihar és a Macbeth – utóbbi már itt, Tatabányán. És ha eddig Hamletet nem is, de rendeztem egy Hamlet-parafrázist, a Rosencrantz és Guildenstern halottat. Meghatározó élményem Nekrošius híres Hamletje a maga furcsa északi őrületével.

Annyiféleképpen elmesélték már ezt a történetet, hogy ijesztő előállni a milliomodik olvasattal. Nekem az emberről, az emberi létről, a szeretetről és a nekünk ígért, majd semmivé váló jövőről szól. Van egy fiatalember, akinek az apja meghal, az anyja újra férjhez megy. A tanács nem őt választja királynak, hanem Claudiust, nem gondolják alkalmasnak arra, hogy vezetni tudná ezt a háború előtt álló országot. Arra csak most, a különböző fordításokat olvasgatva csodálkoztam rá, hogy rosszul tudtam: Claudius nem attól lesz király, hogy feleségül veszi Hamlet anyját, már előbb megválasztják, és királyként veszi el. Ez egészen más helyzet. Furcsa ez az anya-fiú viszony is.

Gyerekként hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szüleink saját élete a mi születésünkkel véget ért, onnantól csak a szülői szerep marad. És persze izgalmas a színház a színházban játék, ahogy Hamlet ezzel akar bizonyosságot szerezni Claudius bűnösségéről. A forma kialakításában ennek fontos szerepet szánok. 

Úgy érzem, a társulat készen áll erre a nagy vállalásra, Csabai Csongort pedig ideálisnak látom a főszerepre. Mellette Danis Lídia, Király Attila, Kardos Róbert és Bartos Ági játsszák a főbb szerepeket. Évek óta visszajárok Tatabányára rendezni, csodálatos társulat ez, egymást nagyon szerető és tisztelő emberek közössége, ahol nagyon jól, biztonságban lehet dolgozni.”

A szövegkönyvet Forgách András és Nádasdy Ádám fordításai alapján Szikszai Rémusz készítette.

Szereposztás:
Claudius, Dánia királya KIRÁLY ATTILA
Gertrud királyné, Claudius felesége, Hamlet anyja DANIS LÍDIA
Hamlet, Dánia hercege CSABAI CSONGOR
Polonius, állami főtanácsos KARDOS RÓBERT
Laertes, a fia MIKOLA GERGŐ
Ophelia, a lánya BARTOS ÁGI
Horatio, Hamlet barátja FIGECZKY BENCE
Rosencrantz, Hamlet barátja DÉVAI BALÁZS
Guildenstern, Hamlet barátja MARÓTI ATTILA
Voltemand, nemesúr / Pap HONTI GYÖRGY
Reynaldo, nemesúr/ titkosszolga MIHÁLY CSABA
Osrick, tiszt, titkosszolga TÓTH MARCELL
Marcellus, tiszt, titkosszolga KELEMEN MÁRK
Bernardo, tiszt, titkosszolga SIPOS ÁRON
Francisco, tiszt, titkosszolga MACZKY-KŐ BÁLINT

Hamlet apjának szelleme/ Színész / Hajós / Sírásó CRESPO RODRIGO
Színész / Szellem / Hajós / Sírásó BAKONYI CSILLA

A díszletért Zöldy Z Gergely, a jelmezekért Szelei Mónika felelt. Videót Czeglédi Zsombor és Tóth Norbert készítettek a produkcióhoz. A koreográfus Katona Gábor, a fényterevező Gergely Erzsébet, a hang Számvéber Sándor.