Bálsój szerelem málenkij robot idején címmel felolvasószínházi előadás lesz a Radnóti Színházban november 25-én, a Szovjetunióba elhurcolt magyarok emléknapján. Írója, Hárs Anna dramaturg azt mondja: „Hajt a vágy, hogy beszéljünk arról is, ami rossz, hátha jobb lesz utána.” A HVG kérdezte.

Munkáiban többnyire mai témákat dolgoz fel. A kérdésre, ezúttal miért XX. századi traumára tekint vissza, elmondta:
„A színház akkor is jelen idejű, ha a darab a múltban vagy a jövőben játszódik. Mindenkit az érdekel, amit vonatkoztatni tud az életére vagy a körülötte lévő világra. A saját darabjaim azért játszódnak többnyire a mában, mert ezt a kort ismerem a legjobban. Ugyanakkor kifejezetten élveztem írni a nyolcvan évvel ezelőtt Budapesten és Szibériában játszódó Bálsójt. Egy egymástól elszakított értelmiségi házaspár levelezése adja a dráma gerincét. A szerelem, a vágyakozás, a bizonytalanság, a félelem, a harag, a tehetetlenség, ami áthatja a soraikat, és ez minden korban ismerős érzés. Schermann Márta színész-rendező régi alkotótársam kért fel a darab megírására; tőle származik a cím és az alapötlet: a férjet elhurcolják a Szovjetunióba kényszermunkára, Budapesten maradt feleségét pedig megerőszakolja és teherbe ejti egy szovjet katona. Mártát leginkább az elhallgatott női sorsok, a nők alig dokumentált ezerarcú kínlódása érdekelte. Engem főleg az, hogy a házaspár két tagját minden tekintetben egyenrangú félként helyezzem egymás mellé. A magyar történelmi narratíva hagyományosan férfiközpontú, pedig az csak a női változattal együtt érvényes. A történelem nem tények sora, hanem sok-sok történet egymás mellett. A Bálsój például egy brutális élethelyzetben is csodálatos szerelemről szól” – mesélte Hárs Anna.

Arról szólva, mennyire volt megrázó anyaként elkészíteni az előadáshoz szükséges interjúkat, kifejtette:
„Alkat kérdése, hogy ki miként viseli a nehéz témákat. (…) Hajt a vágy, hogy beszéljünk arról is, ami rossz, hátha jobb lesz utána. A saját drámáim inkább hétköznapi tragédiákról szólnak, sokszor szórakoztatóan. Szeretem, ha sírnak és nevetnek a nézők, és ők hálásak, ha hat rájuk az előadás. A Rózsavölgyi Szalonban látható Szívhang pont ilyen: nagyon közelről végignézhetjük, ahogy szembesül egy közel hatvanéves nő a saját boldogtalanságával” . számolt be aza lkotó.

A színházi szakmában tapasztalható változásokról is szót ejtett: „Az utóbbi pár évben az elvonások, a részrehajló pályázati rendszer, a kiszámíthatatlanság miatt ez az élettér annyira leszűkült, hogy fogalmam sincs, meddig lesznek még független társulatok. Meddig éri meg. Már rég elmentek a falig. Ennek ellenére nekem még mindig annyi örömet ad a munka, hogy nem a pénz miatt mondok nehezen nemet. Egyszerűen szeretek írni.”

Szerző: Mátraházi Zsuzsa
HVG 2024.11.21 – 50,51. oldal

Utolsó jegyek: https://radnotiszinhaz.jegy.hu/…/balsoj…/1185580