gate_Bannergate_Banner
Jászai MariOSZTBodrogi GyulaVígszínház
  • facebook
  • instagram
  • 2024. május 20., hétfő
    banner_bigBanner4

    „Haydn magával ragad abba a világba, ahova csak a zene viheti el az embert” – Interjú Dubóczky Gergely karmesterrel

    2024. április 18., csütörtök 15:18

    2022-ben indította el saját zenekarával, a Budapest Sound Collective-vel azt a hatalmas projektet, melynek keretében Haydn összes szimfóniáját bemutatják a mester születésének 300. évfordulójára, 2032-ig. Eddig három estet tartottak meg, a sorozat egyes alkalmain mindig fogadnak egy meghívott vendéget, hogy Haydn zenéjét minél több irányból értelmezzék. Az ötletgazda Dubóczky Gergely karmesterrel beszélgettünk annak kapcsán, hogy az eSzínház közvetítésében most online látható A kezdetek c. harmadik rész.

    Dubóczky Gergely: Az, hogy Nádas Péterrel indítottuk a sorozatot, a véletlennek is köszönhető. 2022 őszén az írót nyolcvanadik születésnapja alkalmából  “Nádas Péter Budapestje” című programsorozattal köszöntötte a főváros, és mivel nálunk amúgy is tervben volt ez a koncert, jó alkalom volt, hogy ezzel indítsuk el ezt a hatalmas vállalást. Haydn hallatlanul gazdag életművel rendelkezik – a Budapest Sound Collective koncertjein összes szimfóniáját játsszuk el, mégpedig úgy, hogy hívunk valakit, aki a szerzőhöz való személyes kapcsolódása révén Haydn egy olyan új arcára mutat rá, ami esetleg az életművet kevésbé ismerő hallgató előtt rejtve maradna. A sorozat felépítésében, bár nekem mindig izgalmas a több művészeti ág kapcsolódása, nem kényszer az összművészetiség, inkább csak lehetőség az asszociációra.

    Nádas Péternek az esten felolvasott írása – Hiány két hang között – Esterházy Péter halálára íródott, ugyanakkor az Esterházyak kapcsán annyi más kapcsolódási lehetőséget is adhat Haydnhoz. Ebben a komplexitáásban épül fel majd a többi est is?

    Bár erősíti a kapcsolódást, ettől még akár illusztratív is lehetett volna ez a párosítás. A fontos inkább az, hogy Nádas prózája és Haydn zenéje meglehetősen sok hasonló vonást mutat – maga Nádas is nyilatkozott arról, hogy sokat merített Haydn szimfóniáiból.

    A gondolkodásban, a szerkezet-építésben, a szavak használatában?

    A strukturális gondolkodást illetően mindenképp, de számomra nagyon fontos közös pont az a finom nyelvi humor, ami mindkét szerzőt jellemzi, illetve a témák kezelése és azok fejlesztése. Maga Kurtág György is megjegyezte ezt az előadás után, és ez nekem megtisztelő és fontos referencia.

    Talán segítség is a közönségnek, hogy a meghívott vendégek hozzáadnak a Haydn életműhöz, más nézőpontból értelmezik a zenéjét. Mennyiben ad az ő jelenlétük kapaszkodót a zenéhez?

    Haydn zenéje természetesen nem szorul magyarázatra vagy támogatásra. Inkább a kontextus az, ami ezeket a remekműveket más megvilágításba helyezheti – és valóban az a közönség visszajelzése, hogy az általuk esetleg korábban nem hallott, vagy éppen hogy túl sokat hallott műveken keresztül Haydn zenéjének olyan új dimenziói tárulnak fel, amik korábban rejtve maradtak. A második rész vendége Boldizsár Ildikó mesekutató és meseterapeuta volt. Itt a kapcsolódási pont a népmesei dramaturgia és a Haydn szimfóniák dramaturgiája közötti rokonság volt – olyan műveket választottunk erre az estére, amiken keresztül Haydnnak ezt az arcát a legjobban meg lehetett mutatni. Az Ildikó által használt kifejezéssel élve “varázsmese” dramaturgiája tetten érhető a Haydn szimfóniákban is, minden, az “Egyszer volt, hol nem volt”, a hétfejű sárkány, a konfliktus, a válaszút, a megoldás, és a többi is ott van Haydn zene szövetében. Persze szó sincs arról, hogy Haydn zenéje programzene lenne, de hallgatva kialakul az érzeteknek egy absztrakt dramaturgiája, ami egyfajta belső mesévé alakul. És  ez csodálatos, hiszen magával ragad abba a világba, ahova csak a zene viheti el az embert.

    A sorozat tervezetten Haydn születésének 300. évfordulójáig – 2032-ig – az összes  szimfóniáját bemutatja. Ez azt is jelenti, hogy már el is készítette a következő tíz év forgatókönyvét, struktúráját, azt, hogy az egyes koncertek hogyan épülnek majd egymásra?

    Természetesen a tervezet már készen van, ugyanakkor hagytam némi mozgásteret a következő évekre. Több, mint száz szimfóniáról beszélünk, hallatlanul gazdag anyag, egy pillanatra nem lehet megunni. Haydn a valaha élt egyik leginvenciózusabb szerző, aki folyamatosan feszegette a saját határait.

    A saját korának nagyon modern szerzője, de az eltelt háromszáz év nagy idő.  A koncert-tematikákban nagyon jól összehozható a vele hasonlóan gondolkodó mai kortárs szerzőkkel. Ennek az lehet az oka, hogy a mai napig modernnek számít a zenéje? 

    Szerintem ma is az egyik legmodernebb szerző, és valóban jól működik együtt olyan alkotótárssal, akinek a gondolkodásmódja hasonlóan redundanciamentes. Nádas szövegét is ez jellemzi, ahogy nincs nála egy felesleges vessző, Haydnnél sincsenek fölösleges hangok. Éppen ezért mindig komoly kihívás Haydnt játszani, minden pongyolaság azonnal meghallatszik.

    A sorozat harmadik része – A kezdetek – a fiatal, az útkereső Haydnt mutatja be. Hogyan jelenik ez meg a szimfóniáiban?

    A klasszikus szimfónia műfajának megteremtőjéről beszélünk. Egy új korszak kezdetén járunk, ahol egy autonóm szerző elkezd addig járatlan területeket feltárni. Fantasztikusan izgalmas ilyen pillanatokra rálátni, tetten érni, hogy alakul ki az a műfaj, amivel aztán még századokig mindenki dolgozott. A korai szimfóniák formája rendkívül változatos, a tételek száma, sorrendje, azok karakterei mind különböznek, csak hogy néhány példát mondjak. Mindegyik szimfóniában mást próbál ki, szinte mint egy alkimista laborban, ahol a bölcsek kövét keresték a régiek.

    Az, hogy a szimfóniák mellé Kemenes András zongoraművész mely szonátákat játszotta, az értelmezi a szimfóniákat is?

    Ez az útkeresés a korai zongoraszonátákban is tükröződik. Kemenes András zongoraművésszel úgy válogattuk össze a műsort, hogy a zongoraszonáták és a szimfóniák együtt mélyebb betekintést nyújtsanak ebbe a kezdeti időszakba. 

    Ezer ponton kapcsolódik Haydnhoz. Nagyon emlékezetes volt a Krisztus hét utolsó szava a keresztfán előadás, ahol Esterházy Pétert kérte fel, hogy írjon a zenéhez szöveget. Haydn különleges helyet foglal el a maga életében?

    Haydn nekem valóban nagyon fontos szerző, aki sok szempontból ma nincs az őt megillető helyen. Igaz, hogy a zeneipar gépezetébe kevésbé illeszthető, de pont erről van szó:

    Haydn zenéjéből sugárzik egy tudás, egy bizonyosság, egyfajta – ahogy Mészöly Miklós Esterházy prózájával kapcsolatban írta – ontológiai derű. Ilyen viszonyítási pontokra a manapság kulturális gyökereit és támasztékát egyre inkább elvesztő társadalomban hallatlanul nagy szükségünk volna. Esterházy Péter is ilyen viszonyítási pont, nem véletlen, hogy a Hét utolsó szó olyan erős mű lett, amilyen.

    Ahhoz, hogy hitelesen lehessen játszani, dirigálni bármilyen zeneművet, fontos, hogy a szerzőt, a hozzá és az egyes műveihez kapcsolódó történeteket ilyen mélységében tudja az ember?

    Természetesen mindig utánanézek a műnek és a keletkezés körülményeinek, de azért egy jó mű önmagáért beszél. Főleg, ha olyan világosan és precízen van lejegyezve, ahogy a Haydn partitúrák. Haydn kottái olyan egyértelműen vannak leírva, hogy nincs kérdés a szerzői intenciót illetően. Persze hogy hogy interpretáljuk, abban már van némi szabadságunk.

    Három zenekar kötődik magához, a Medikus Zenekar, a sajátja, a Budapest Sound Collective, és tavaly óta a Szegedi Szimfonikus Zenekar . Máshogy gondolkodik a különböző csapatokban?

    Mindhárom együttesnek más a profilja. A Szegedi Szimfonikus Zenekar az egyik legnagyobb szimfonikus zenekar Magyarországon, rendkívül sokféle műfajban kell helytállnia, művészeti vezetőjének lenni gyönyörű kihívás és komoly felelősség. A Medikus Zenekar egy többnyire a Semmelweis Egyetem hallgatóiból álló, remekül zenélő amatőr együttes, egy misszió, azt a reneszánsz gondolatot testesítik meg, hogy egy nem hivatásos zenész is foglalkozhat aktívan és magas szinten művészettel. A Budapest Sound Collective pedig egy progresszív műhely, ahol kísérletezünk, az új formák, műfajok keresésének platformja. Igaz, hogy a profil különbözik és más célkitűzései vannak ezeknek a zenekaroknak, de végső soron mindenhol a zenéről van szó, márpedig ez a lényeg. 

    A maga által létrehozott Budapest Sound Collective-vel, amely egy független zenekar, játsszák a Haydn sorozatot. Mennyire lehet tíz évre előre tervezni?

    Mivel jelenleg nincs alaptámogatása az együttesnek, nem egyszerű előre tervezni. Kicsit hasonló helyzetben vagyunk, mint a független, kísérleti színháztársulatok, pályázatokkal próbálunk előrejutni. Emellett az is igaz, hogy mindig van, sőt, egyre több a felkérés, egyre ismertebb az együttes neve és az általa képviselt szakmai minőség és a különleges előadások.  Legutóbb például a Müpában kísértük le Kertész Mihály a Filmarchívum munkatársai által frissen restaurált, Az utolsó hajnal című némafilmjét, de hagyományosabb fellépéseink is vannak: júniusban a Haydneum felkérésére játszunk egy koncertet a 3. Haydneum Egyházzenei Fesztiválon.

    Haydn, ahogy azt a sorozat harmadik része feldolgozza, az örök kísérletező. Mintha Gergely ebben a nyughatatlan kíváncsiságban, a szintén meghatározó folyamatos kísérletezésben hasonló karakter lenne.

    A BSC alapcélkitűzése, hogy progresszív előadásokat hozzon létre. Ez nem mindig összművészet, Ligeti György születési évfordulója alkalmából például a pályatársak szemével rajzoltunk portrét az Átlátszó Hang Újzenei Fesztiválon – Ligeti Hommage kompozíciók, Ligeti művek hangszerelései, illetve a Ligetit inspiráló Ockeghem Requiem tételeiből raktunk össze egy komponált programot. Ugyanakkor másik nagy sikerű tavalyi előadásunk igazi összművészeti előadás volt: Stravinsky A katona története a Trafóban, itt a szokással ellentétben mi hozzányúltunk a szöveghez, és a művet úgy adtuk elő, hogy a zenekar a színpad részeként olykor szereplővé is vált. Egy kísérleti színházelőadásban – bábok, animáció, tánc – dolgozott együtt karmester, koreográfus és rendező. Ezt az előadást azóta is szeretnénk újra elővenni, sokan kérdezik, mikor lesz megint látható.

    Amerikában és Bécsben is tanult. Soha nem gondolt külföldi karrierre?

    Az utazó karmester életmódja nekem kevésbé való, de az is igaz, hogy későn kezdtem a pályát, és csak egy karmesterversenyt volt időm megnyerni. Márpedig ezek a versenyek azok, amik sokszor a külföldi karriert megalapozzák. Maradhattam volna Bécsben, de pont amikor végeztem, Kocsis Zoltán meghívott maga mellé asszisztensnek – erre nem lehetett nemet mondani. Azért járok külföldre is, mindig inspiráló lehetőség külföldi zenekarokkal dolgozni.

    Több ilyen nagy találkozás volt az életében, mint például a közelmúltban meghalt Eötvös Péter.

    Eötvös Péter tanárom is volt, ezenkívül többször megadatott, hogy együtt dolgozhattunk. Kocsis Zoltán, Wagner Rita, Wilheim András, Eötvös Péter – fájó a hiányuk, nincs zenekari próba, ahol ne jutna eszembe valami, amit tőlük tanultam. Fájó a hiányuk, és a legtöbb, amit tehetünk, hogy megpróbálunk felnőni az örökséghez, amit ránk hagytak, és próbáljuk lehető legjobb tudásunk szerint továbbadni azt.

    Szerző: Marton Éva

    Megtekinthető: 2024.04.17. 19:00 – 2024.04.21. 23:59 (CEST)

    A megváltott jeggyel a koncert 2024.04.17. 19:00 és 2024.04.21. 23:59 (CEST) között tekinthető meg, felvételről!

    A Budapest Sound Collective Haydn-sorozatának harmadik része a kezdetekre fókuszál: Haydn, mintha egy műhelyben lenne, kísérletezi ki a szimfónia műfaját. Ez a korszak is tele van váratlan megoldásokkal, éreződik a fiatalos lendület, az útkeresés. A zenekarhoz ezúttal Kemenes András zongoraművész is csatlakozik, aki korabeli zongoraszonátákból játszik néhány művet, mélyebb betekintést adva Haydn gondolataiba, hogyan is alakult ki a klasszikus szimfónia.

    Jegyet itt tudnak váltani.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram