„Haza fogunk jönni” – Podcast Wéber Katával és Mundruczó Kornéllal
2022. május 3., kedd 12:10
A TR Warszawa (PL) előadása Mundruczó Kornél díjnyertes rendezésében – az idei Budapesti Tavaszi Fesztiválon /a Vígszínház színpadán május 4-én és 5-én!
Ajánló az előadás elé:
A 2018-ban bemutatott előadás felkavaró vízió modern nőkről, akik azért harcolnak, hogy maguk dönthessenek saját életükről. A Közép-Európában játszódó családtörténet általános érvényét bizonyítja a produkció zajos sikere Avignontól Athénig, és a belőle készült film Netflix-nézettsége.
Egy veszteséggel való szembesülés során egy fiatal nő viszonya addig életéhez alapjaiban kérdőjeleződik meg. Így a tragédiában nem csak azt veszíti el, akit a legjobban szeretett, hanem önmagát is. Kaphat-e lehetőséget az újrakezdésre, ha életében először nem a feje, hanem a szíve után megy?
A politikai korrektség és a #metoo korában, ahol mindent címkékkel látunk el úgy gondoljuk, hogy minden bűn bűnhődést követel, és ahol nem lehet bűnöst találni, ott is bűnöst kiáltunk. Vajon nem éppen a korrektségünkkel válunk korlátolttá? The revolution is love.
Mundruczó Kornélt a bensőséges elbeszélés filmes elemekkel vegyített virtuóz megvalósításáért a 2018/19-es évad legjobb rendezőjének járó díjjal ismerték el Lengyelországban.
Az előadásban szereplő hét szereplő közül négy kapott díjat a kaliszi színházi találkozón; az előadás női főszerepét játszó Justyna Wasilewska elnyerte a Teatr szaklap Aleksander Zelwerowiczról elnevezett legjobb színésznek járó díját is.
Az előadás a zsűri fődíját kapta a krakkói “Isteni színjáték” nemzetközi színházi fesztiválon.
A Pieces of a Woman az Avignoni Fesztivál (FR), az Athens & Epidaurus Festival (GR), a Romaeuropa Festival (IT), a Sirenos Festival (LT), Hamburg és Amszterdam után érkezik a Budapesti Tavaszi Fesztiválra.
Lengyel nyelvű előadás magyar és angol felirattal.
Podcast:
Hogyan készült a Pieces of a Woman?
A „Pieces of a woman” úgy kezdődött, hogy volt belőle egy filmnovella. Aztán jött, hogy kéne valamit Lengyelországban csinálni. Akkor közeledett a lengyel abortusztörvény. Megszületett a színdarab, ez volt az első változata. Ez volt az első és nekem ez is maradt az első számú változat. A film persze nagyot ment angol nyelven, Oscar-díjra nominálták. Ettől függetlenül a színdarabban van egy olyan aspektus, amely hozzám sokkal közelebb áll, mint a film. Egy kelet-európai aspektus. A kelet-európai családtörténet része soha nem ment át a filmen. A színdarab erősebben egy családtörténet.
Hogyan sikerült a filmbe építeni a kelet-európai szálat?
A kelet-európai szálak a filmen nem működnek. Ott nincs akkora társadalmi nyomás. Mást jelent az otthonszülés, nem politikai kérdés. Magyarországon ez a történet nagyon fog működni, van egy magyar oldala. Ugyan Lengyelországban készült el – ami egy nonszensz – de egy magyar néző jobban átlátja majd a történet rétegeit.
Miért Lengyelország?
Lengyelországban készült el a darab. A két ország között sok a hasonlóság, de alapvető különbségek is vannak. Lengyelország tényleg vallásos ország. Keresztény ország. Magyarországon nem érzem ennyire a hitet. Ebből fakadóan egy lengyel színész a szerepében is nagyon tud hinni. Ha orvost játszik, elhiszi, hogy ő egy orvos. Nem karaktert formál. Másrészt a lengyel színháznak van egy költői hagyománya. Finom szövet jön létre. A magyar előadás – ha létrejött volna – nagyon más lenne. Nem jobb vagy rosszabb, más. Egy lengyel előadás nyelve, stílusa soha nem megy a szélére. Lengyelországban nem érdemes átkozódást, szitkozódást írni a darabba. A lengyel családokban nem így beszélnek egymással.
Kata a film külső világával illusztrálja a váltást…
A díszlet mindent megváltoztat. Egy jóléti társadalom díszletében minden másképpen hangzik. Nekem már az, amikor ezeket a szövegeket meghallottam Boston közepén… már önmagában attól, hogy ekkora házuk van… két napig tartott feldolgozni… egy ekkora házban elhangozhatnak ezek a szövegek… így… Nálunk nincs hova elbújni… egy ebédlőasztal van, amely körül mindent meg kell beszélni. Ott meg ha kiborulsz, felszaladhatsz az emeletre.
A hazai premierről…
Hatalmas öröm, hogy a Vígszínház színpadára kerülhet a darab. A színpad méretei és a színház hagyományai miatt. Ebben a darabban van egy nemes polgári hagyomány, amely sokszor elveszőfélben van. Nehéz elképzelni jobb otthont ennek a darabnak, mint a Víg.
Kicsit hazai dolgainkról is beszélgettünk. Például arról a vitáról, hogy milyen a magyar színészek filmvásznon…
Azt, hogy a magyar színészek nem jók a filmvásznon, őrült közhelynek tartom. Igazi hülyeségnek. Ettől függetlenül az egy szomorú dolog, hogy a film és a vizuális kultúra hatalmas erejére nincsenek felkészítve a színészeink. Ezt átlátni, hogy mi a film, mi a hír, az internetes üzenetek, amelyek átmennek rajtunk, hogy ezeket a helyén kezeljük, vegyünk részt benne, vagy ne vegyünk részt benne… ezzel többet kéne foglalkoznunk, és nem tesszük.
Hazajöttök valamikor?
Persze. Csak vágy volt bennünk, hogy sok helyen dolgozzunk és sok mindent. Azt nagyon nehéz átfogni fejben, hogy mennyire limitált lehetőségeink voltak Magyarországon egy idő után, és hirtelen mennyire megnőtt a világ. Azért jöttünk külföldre, hogy közel legyünk a munkáinkhoz. Haza fogunk jönni.
Wéber/Mundruczó: Pieces of a Woman a Budapesti Tavaszi Fesztiválon:Jegyet itt tudnak váltani a május 4-i és 5-i előadásra, amelynek a Víg ad otthont.