gate_Bannergate_Banner
Györgyi AnnaRózsavölgyi SzalonZnamenák IstvánTrokán Nóra
  • facebook
  • instagram
  • 2024. november 22., péntek
    banner_bigBanner4

    Hegedűs D. Géza: „Akkor is fiatalok maradunk, ha már megöregedtünk”

    2023. augusztus 1., kedd 06:12

    Kőműves Kelemen, a Révész a Padlásból, Tevje a Hegedűs a háztetőn című darabból, Lear király – se vége, se hossza a pályája során eljátszott szerepeknek. Hegedűs D. Gézát, a Vígszínház legendás színművészét kérdezte a Nők Lapja.

    A teljes interjú Koronczay Lilla tollából a Nők Lapjában olvasható.
    Nők Lapja 2023.05.31 – 26,27,28,29. oldal

    Arról szólva, hogy nemrég ünnepelte 70. születésnapját, Hegedűs D. Géza, úgy fogalmazott: „Jól érzem magam a bőrömben. Most éppen fogyóban (elégedetten megpaskolja a hasát), mert nyáron lehet, hogy forgatok, állítólag a szakállamat is lenyírják majd. Csajozni fogok! Mármint a filmben. Intenzíven élek, a munkám folyamatosan inspirál, úgy érzem, szükség van a színházamban arra, amit csinálok. (…) Mindennek tudok örülni, ami felfedezés, még annak is, ha csak átutazom a szomszédos településre a HÉV- vel. Mindenre kíváncsi vagyok! Hogy Churchillt idézzem: „Az ember akkor is fiatal marad, ha már megöregedett.”

    A Vígszínházban 1973-ban a Képzelt riportba ugrott be először. Majd jött a Padlás, a Kőműves Kelemen, a Jó estét, nyár:
    „Amikor Várkonyi 1975-ben leszerződtetett – akkor már két éve játszottam ott főiskolásként -, még fogalmam sem volt róla, hogy egy kis „Európa-szigetre” érkeztem. Gyakorlatilag ki se kellett mozdulnom, helyembe jött az egész világ! Korszakos, híres művészekkel, rendezőkkel találkozhattam, olyanokkal, akik meghatározói a magyar és az európai színházi életnek. És a Vígszínház máig megmaradt színvonalas műhelynek, rendszeresen befogadja az új színházi törekvéseket. Várkonyi mindig azt mondta: az a jó színház, ha ugyanaz az idő a színpadon, mint a nézőtéren! Hiszen nem archeológiai kutatóműhely, hanem az eleven élet terepe, ahol folyamatos párbeszédet folytatunk a jelennel, a közönségünkkel.”

    Arról szólva, hogy számos feladata közepette mennyi ideje maradt a családjára, elárulta:
    „Csak a hétvégék, de esténként akkor is általában felléptem. Arra azonban ügyeltem, hogy a nyarak szabadabbak lehessenek, ilyenkor aztán víztől vízig, a Tiszától a Dunáig, a Balatontól az Adriáig meg sem álltunk. Mára már mindenki szétrepült a szélrózsa minden irányába, ki itthon, ki külföldön keresi a boldogságát. Negyven éve intenzív szeretetben élhetek. Ez az én megtartó, éltető erőm.”

    A Kőműves Kelemenben ő énekelte azt a gyönyörű sort, hogy: „Hit nélkül sem alkotni, sem élni nem lehet.” A felvetésre, elveszítette-e valaha a hitét abban, amit csinál, azt felelte: „Nem. A színészi hivatásomban mindig hittem. Persze hullámvölgyek olykor adódnak, az emberi élet végtére is nem rakéta, amely folyton felfelé tör, hanem kudarcok és sikerek sorozata.”

    Ennek kapcsán egy nagy sikeréről, Ibsen Nórájának Torvald szerepéről is mesélt:
    „Egész decemberben zajlott a színpadi munka. Karácsonyra fel kellett függesztenünk, ráadásul az utolsó, ünnep előtti próba pocsékul sikerült. Marton László rendező úgy leszedte rólam a keresztvizet, hogy a következő napokban végig ezen gyötrődtem. A két ünnep között azonban ott folytattuk, ahol abbahagytuk, és ekkor valami hirtelen megváltozott. Szilveszter délelőttjének összpróbáján megtaláltam Torvald szörnyűséges alakját, s úgy felrepült a történet, hogy újjászületve köszöntöttem az újévet. Utólag jöttem rá, hogy azért volt szükségem arra a kudarcra, hogy elvégezzem azt a nehéz lelki munkát, amit a szerep megkívánt. A végén valóban korszakos előadás született… A kudarcra szükség van, mert így tudjuk igazán értékelni életünkben azt, ami fontos és értékes. Annyi jó dolog történik az emberrel, mégis könnyen elfelejti, és hagyja, hogy a negatív élményei beárnyékolják azokat. Miért? Én inkább a sok-sok emberi jóságból táplálkozom. Ez segít élni.”

    „Mint színész, egyszerre vagyok a munkám tárgya és a munkám eszköze. Ha tetszik, én egy műszer vagyok, akinek, amint szembesül egy történettel, egy bonyolult emberi élettel, egy szereppel, az alkatrészei úgy szerveződnek át, hogy a legkifejezőbben tudják azt életre kelteni. Ahogy Weöres Sándor írja: „Ki minek gondol, az vagyok annak…” – tette hozzá.

    A teljes interjú Koronczay Lilla tollából a Nők Lapjában olvasható.
    Nők Lapja 2023.05.31 – 26,27,28,29. oldal

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram