Minden gyerekszínházba járónak ismerős az a helyzet, amikor a szülő vagy más kísérő kommentálni kezdi a gyereknek az előadást, mondatokra fordítva át a látványt. Az Ablakok alkotói valószínűleg hasonló tapasztalataik miatt tartották fontosnak, hogy elmondják, az előadás elsősorban gyerekeknek készült, és nem kell aggódni, érteni fogják. Így is volt, a gyerekek nem is kérdezgettek közben, rákapcsolódtak az előadásra. Az Ablakok azonban az a kategória, amit nézhetünk akár felnőtteknek szóló előadásnak is. Költőisége, a külső és belső világgal, a nézőpontok különbözőségével kapcsolatban felvetett gondolatai a nagyoknak is kínálnak gondolkodnivalót.  

Az alaphelyzet szerint egy nagy hóvihar miatt kijárási tilalmat rendelnek el a városban, így egy asszony (Rosa A. Garcia) otthon marad, és ebben az otthonban egyszerű történésekből, cselekvésekből épül fel az ő belső világa. Teát főz, vödörbe gyűjti a szoba mennyezetéről csöpögő vizet, keresi a macskáját.

A mindennapi reáliák mellett azonban megjelenik egy másik világ: egy tündér vagy kobold (Jone Amezaga), aki játszik az asszonnyal, a kinézek – benézek helyzetekkel, az arcot felnagyító és eltorzító üveggel, a hóval. Éppen ez adja az előadás erejét: a hétköznapi és a meglepő egymásba játszatása, annak a megmutatása, hogy a mindennapokat is megélhetjük csodának, ha más szemszögből nézünk rájuk.

Az előadásnak van egy jólesően kényelmes, ráérős tempója, ami elősegíti, hogy a néző belemerüljön a világába. Olyan ismétlődő cselekvéssorok szolgálják ezt, mint a gőzölgő tea kiöntése, a különleges ablak ide-oda pakolása. Ezekből az egyszerű történésekből számos humoros játékot bontanak ki. Ilyen a forró teáscsészével folytatott „harc”, az eltűnt, majd az asszony szájából elővarázsolt labdák, vagy hogy a felkapcsolt lámpákat a kobold rendre lekapcsolja. 

A két színész nagyon jól kiegészíti egymást. Rosa A. Garcia a földközeliséget képviseli, egy hétköznapi asszonyt játszik, akinek fontos az otthona, a belső világa, ugyanakkor nyitott a humorra és az öniróniára. Lassacskán elfogadja, hogy ezen a különleges napon sok furcsaság történik vele, és belenyugodva az átmeneti bezártságba egy könyv segítségével képzeletbeli utazásra indul. Jone Amezaga tündére finom és játékos jelenség, aki egy másik dimenziót testesít meg: a hétköznapon túlit, a meglepőt, a megszokottól eltérő szemszöget.  

A Senses Nemzetközi Fesztivál hat előadása igényes válogatást nyújtott a legkisebbeknek szóló színház különböző útjaiból, közte a nálunk még nem elterjedt irányzatokból is, mint amilyen az alkotók és a gyerekek együttes létezése egy különleges installációban. Mindez új inspirációt jelenthet az előadásokat látogató szakmabelieknek, nem beszélve arról, hogy ezek a nyelvi korlátokat többnyire nélkülöző előadások most a magyar gyerekekhez is eljuthattak.     

Szerző: Turbuly Lilla

Teatro Paraiso (Spanyolország): Ablakok
Szerző: Rosa A. Garcia, Jesus Nieto
Rendező és díszlettervező: Jesus Nieto
Jelmeztervező: Alejandra Calderón
Zeneszerző: Pedro Guirado
Szereplők: Rosa A. Garcia, Jone Amezaga