A HVG-nek nyilatkozott a Vígszínház ügyében Hevér Gábor, Molnár Áron és Mészáros Máté. Lapszemle.
A HVG cikkét itt olvashatják:
„Az a szándékunk, hogy a nyilatkozat a szolidaritásról szóljon” – mondja Hevér Gábor, aki úgy tudja, a színházi szakszervezet jogos követeléseit sok esetben lesöpörték az asztalról, ilyen volt a 24.hu cikkében említett szombati munkavégzés is. „Pitiáner dolognak tűnhet, hogy problémát jelent a szombati próba, de nem az, mert programod lehet, leegyeztetett munkád lehet máshol. Velem például ez történt. Kiírtak egy próbát estére a Vígben, és nem engedtek el egy másik színházba, egy leegyeztetett előadásra, amelynek én vagyok a főszereplője, én kezdem a darabot.”
Hevér Gábor megerősítette, valóban úgy történt a Premier című előadás próbafolyamata, ahogy azt Fenyvesi Lili rendezőasszisztens korábban leírta: a színész szerint Eszenyi a rendező helyett a kezébe vette az irányítást, behívatta azokat a színészeket is, akikkel próbálni akart, pedig éppen szabadnapjuk volt. „(…) A Premier próbafolyamata alatt színészek zokogtak a takarásban, hogy ők ezt nem bírják tovább csinálni. Borzalmas volt a hangulat. Fontos lenne, hogy azok is megszólaljanak, akikkel súlyos dolgok történtek. (…) Én kifejezetten a légkör miatt jöttem el a Vígből, és arról 80 százalékban Eszenyi Enikő tehet” – magyarázza.
Molnár Áron a 2009/10-es évadban a Vígszínházban töltötte gyakorlatát, 2010 és 2015 között pedig a társulat tagja volt. A HVG-nek elmondta, őt is érte verbális agresszió, de számos más, kollégáival történt inzultusnak is szemtanúja volt. (…) Molnár szerint a nyilatkozat precedensértékű kell, hogy legyen, mert a hatalommal való visszaélés fogalmát nemcsak tettlegességgel lehet kimeríteni. „Eszenyi Enikő minden szinten kimerítette. Az ő magatartása és a mi viszonyunk nagyban meghatározta, hogy eljöttem a Vígszínházból. Megalázott, ordibált velünk, és ami a legfélelmetesebb az egészben, hogy mi akkor nagyon fiatalok voltunk, 21 évesek. Amikor ezt a mérhetetlen kontrollálatlanságot tapasztaltuk meg a részéről, úgy könyveltük el, hogy ez a normális. Azt kell mondanom, hogy színészként szolgáltam ugyan az előadást, de hátralépett bennem az ember. Elfogadtam ezt a viselkedési normát, mert láttam, hogy mindenki csendben van, és nem merünk szembe szállni ezzel az egzisztenciális kiszolgáltatottsággal. Szerintem megengedhetetlen ez a fajta vezetői attitűd, és nem lenne szabad, hogy egy ilyen intézményvezető vezessen egy ekkora színházat, ahol ennyi ember lelkével játszhat.”
Mészáros Máté, szintén 2010-től 2015-ig volt a társulat tagja, ő azt hangsúlyozza, hogy Eszenyi nem bántalmazta verbálisan, nem érezte magát abuzálva, vagy ténylegesen megalázva: „Ugyanakkor a Vígszínházban egy olyan légkör alakult ki, amelyben azt éreztem, hogy nem tudom elmondani, amit akarok. Hogy például nem lehetett vele arról beszélni, hogy nem érzem jól magam, mert nem jók a munkakörülmények, és változtassunk ezen, emeljük meg mondjuk, a fizetést. Hogy nem tudtad tisztázni vele, mint a saját főnököddel, hogy itt vagyok három éve, és valami nem stimmel a szabadnapjaimmal, mert olyan, mintha nem is lennének” – mondta a színész, aki arról is beszélt, egy próbán annyira visszafojtotta a dühét, hogy rohama lett. Úgy véli, fontos lenne, hogy csak olyan ember vezessen intézményt, aki tud figyelni a többiekre.
Forrás: HVG