Hívószavak a bábhoz – Online bábesztétikai konferenciát rendeznek
2021. május 20., csütörtök 07:15
Május 21-én a Budapest Bábszínház szervezésében létrejövő konferencián Tóth Réka Ágnes, Szántó Viktória, Antal-Bacsó Borbála, Lázár Helga, Goda Móni és Kocsis Eszter fog előadást tartani. Moderátor: Kékesi Kun Árpád színháztörténész.
Az eseményre regisztrálni a vegvariviktoria@budapestbabszinhaz.hu e-mail-címen lehet, a regisztrációt követően küldik az esemény Zoom-linkjét.
A Konferencia május 21-én 16 órakor kezdődik.
A részletes program:
I. Test, előadás, intézmény (16:00-17:40)
Antal-Bacsó Borbála: Női testek a bábszínpadon
A bábszínpadi nők tárgyiasítottak: bábok, az előadáshoz kialakított, funkciós testtel. Ugyanakkor ezek a hősnők nőiesített tárgyak is, akik tárgyiasságukban, a testükben rejlő képességeikben, funkcióikban élik és jelenítik meg nőiességüket. A megmentendő királylány szerepén kívül milyen lehetőségei vannak egy nőnek bábszínpadon? Hogyan válhat valaki aktív hősnővé egy történetben? Egyáltalán, milyen egy női bábtest? Hogyan jelennek meg a női testek (és esetleg az azzal kapcsolatos fiziológiai folyamatok) a bábszínpadon? Ezekre a kérdésekre keres válaszokat az előadás.
Tóth Réka Ágnes: Rész-egész játék: a rekonstrukció metodikai lehetőségei
A bábelőadások leírásának problémája a kortárs bábesztétikai kutatások egyik legrelevánsabb témája: hiányosan dokumentált történetek, töredékes források nehezítik a vizualitásában mégis beszédes műfaj történeti reprezentációját. Milyen tárgyi emlékeket bírhatunk szóra, hogyan dolgozzuk fel az Oral History interjúk információit, és alkalmazható-e a Philther-módszer a bábelőadásokról készített rekonstrukciók során? Az előadó a módszert a hatvanas évek végén működő Orfeo együttes amatőr bábelőadásain mutatja be.
Szántó Viktória PhD: Variációk az intézményi emlékezet előhívására
Mikor egy intézmény önmaga történetére emlékezik, akarva-akaratlanul is definiálja önmagát, a vizsgálat fókuszai szerint jelöli ki pozícióját a színháztörténeti diskurzusban – vagy akár a kánonban. Mire koncent-
ráljon a történetet író kutató: a politikai, fenntartói döntésfolyamatok bemutatására vagy az előadások illékony esztétikájának minél pontosabb leírására? Van-e, lehet-e a kettőnek hatása egymásra? Egy húszéves intézményi jubileum megünneplésének dilemmái.
II. Figura, tárgy, robot (17:50-19:30)
Lázár Helga: Figuraszínház – formálódó vizuális színházi műfaj a bábszínház, a performansz és a posztdramatikus színház keresztmetszetében
Az előadás tárgya a németországi eredetű, Magyarországon egyelőre kevéssé ismert vizuális színházi műfaj, a figuraszínház, célja pedig a műfaj történeti áttekintése, a rokonműfajokkal, azaz a performansszal, a posztdramatikus színházzal és a bábszínházzal való viszonyának elemzése, színpadi eljárásainak és fenomenológiai kötődésének vizsgálata.
Goda Móni PhD: Miféle játszótársak a játszó tárgyak?
A tárgyszínház Molnár Gyula és Francesca Bettini művészetének tükrében Az előadás Molnár Gyula és Francesca Bettini művészetén keresztül nyújt betekintést a tárgyszínház műfaji sajátosságaiba. Célja – a tárgyszínház úttörőiként és máig kiváló képviselőiként elismert alkotópáros kiemelkedő jelentőségű életművével való ismerkedésen túl – a tárggyal való játék színpadi lehetőségeinek, a játékosok perspektíváinak vizsgálata a bábjátékművészet kortárs törekvéseinek viszonylatában.
Kocsis Eszter: Animatronika – bábművészet és technológia
Az előadás az animálható mechatronikai szerkezetek és robotizált bábok vizsgálatát tűzi ki célul, amelyek a művészeti, szórakoztatóipari alkalmazáson túl az orvostechnikában, valamint a gyógyászatban, terápiás céllal is egyre gyakrabban feltűnnek. Kettős kérdésre keresi a választ: egyrészt, hogy milyen új távlatokat nyithat a mechatronikus szerkezetek integrálása a művészi munkába, másrészt, hogy milyen előnyökkel járhat, ha a bábtechnikák többezer éves gyakorlati tapasztalatát a tudósok a mobilrobotok, társrobotok ejlesztésénél is kamatoztatják. Az animatronok fajtáinak és széleskörű alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a 21. századi művészet és technológia összekapcsolódásával egy olyan multidiszciplináris területre vezet, amely az esztétikai, filozófiai-etikai, valamint a mérnöki szemléletet is magában foglalja.