Az Országos Diákszínjátszó Egyesület (ODE) a tavasszal ODE Egyetem néven akkreditált pedagógus-továbbképző programot indított. Október 15-17. között Budapesten, a Fővárosi Művelődési Házban kerül sor először Gőbölös Gábor néptáncpedagógus, tréner, facilitátor Játékos közösségfejlesztés mozgásos gyakorlatokkal a köznevelésben elnevezésű képzésére. 

– Az általad vezetett képzésnek nagyon hosszú a neve, de a fő hangsúly a mozgáson és a közösségfejlesztésen van. Hogyan kapcsolódik össze a gyakorlatban ez a két fogalom?

– A saját táncos és drámás csoportjaimmal rengeteget játszunk, fantasztikus mozgásigénye van a gyerekeknek. Az évek során kialakult egy anyag, amely rendkívül jól segíti a munkát. Szórakoztat, mozgat és közben készséget, képességet fejleszt. Sok eszközzel dolgozunk, babzsákok, kockák, kötelek, kendők, székek – minden előkerül. Az egészen egyszerű szabályjátékok és a bonyolultabb, csoportos kommunikációt és stratégiát igénylő gyakorlatok közötti tartományban mozgunk.

– Egy olyan módszerről beszélünk, amit tehát sok-sok éve folyamatosan fejlesztesz és gyakorolsz. Mi a metódus lényege röviden?

– A csoportalakulás különböző, egymásra épülő fázisait vesszük figyelembe. Ezek a formálódás, a viharzás, a szabályok kialakulása, a produktivitás és esetlegesen a csoport felbomlása. Az iskolai csoportok, mint például egy osztály, többnyire állandók, náluk szinte lineáris a csoportalakulás folyamata. Ugyanakkor a szakköri vagy egyéb önállóan szerveződő művészeti csoportoknál egészen más a helyzet. Mindig jönnek, csatlakoznak újak, hiszen a nyolcadik osztály vagy az érettségi után elmennek a régiek. Ezekben a csoportokban szinte minden fázis folyamatosan jelen van. Azt, hogy mégis hatékonyan működjön a csapatunk, vagyis csoportból csapattá váljon, sokféle gyakorlattal, játékkal kell segíteni. Az ODE Egyetem akkreditált pedagógus-továbbképzési programjának ebben a 30 órájában végigmegyünk a már említett fázisokon, és válaszokat keresünk arra, hogy egy adott helyzetet hogyan tudunk a legjobban segíteni.

– Tegyük fel, hogy középiskolai tanárként érdekel a képzés, de sosem volt ötösöm tornaórán, ráadásul a táncban sem jeleskedem. Érdemes, szabad jelentkeznem?

– Mindenképpen igen. Ez a nem a klasszikus értelemben vett táncos, mozgásos szakmai képzés. Sokkal inkább egy olyan tanfolyam, amely abban hivatott segíteni a kollégákat, hogy egyrészt a játéktárukat, másrészt a csapatépítési módszertárukat bővíthessék. Sok olyan gyakorlattal is készülök, ami nem feltétlenül mozgásos, de kreatívan támogatja a pedagógusmunkának azon részét, amely az iskolai közösségekről szól.

– Nézzük a másik végletet: mi van akkor, ha világéletemben néptáncoltam, mindenem a mozgás. Tudsz újat mutatni a képzésen így is?

– Remélem, hogy igen, mert a képzés nem műfajspecifikus. Szeretettel várok mindenkit, legyen akár matek-fizika szakos vagy drámatanár, dolgozzon művészeti iskolában vagy szakgimnáziumban. A képzés ugyanúgy segítheti a szakos kollégák szakmai munkáját, mint az osztályfőnökökét, tanítókét, sőt a napközis vagy kollégiumi nevelőkét. 

– Hogyan épül fel a képzés, milyen elemeket tartalmaz?

– Sok területet fogunk érinteni. Először is fontos, hogy az, akivel dolgozunk, munkaképes állapotba kerüljön, legyen szó tanulásról vagy művészeti munkáról, ezért komoly hangsúlyt fektetünk az energetizálásra. Egymás megismerése nélkül nincs csoport, nincs csapat, így ez a rész is erősen jelen lesz. A közös alkotás öröme, annak stratégiai lehetőségei, a csoporton belüli kommunikáció mind-mind előkerülnek. Tehát az ismeretlenekkel való találkozástól igyekszünk eljutni a közös alkotás együttes öröméig, érintve a csoportalakulás aktuális fázisait.

– Rengeteget dolgoztál és dolgozol gyerekekkel: hogyan lehet őket a mozgás segítségével megfogni, inspirálni? Egyáltalán: miért fontos, hogy minél többet mozogjanak a fiatalok?

– Óvodás kortól egészen a végzős gimnazistákig foglalkozom gyerekekkel. Az utóbbi időben a mozgásszegény életmód és a nem megfelelő táplálkozási szokások miatt egyre nagyobb számban vannak elhízott gyerekek, illetve olyanok, akik különböző mozgásszervi vagy egyéb problémákkal küzdenek. Jó látni, hogy az óráimon a gyerekek szívesen vetik bele magukat a játékba, legtöbbjük számára igazi örömforrás ez, amiben teljesen el tudnak merülni. A játékokkal egyszerre fejleszthetjük a mozgást, a figyelmet, az összpontosítást, a kommunikációt, a befelé vagy éppen a kifelé fordulást. A legfontosabb, hogy a játékot mindig funkciójában használjuk, vagyis tudjuk azt, hogy mit miért csinálunk! 

– Miben és hogyan segít egy tanárnak a képzésed?

– Azokat a játékokat, gyakorlatokat szedtem össze, amelyek nálam az elmúlt időszakban a legjobban alkalmazhatónak bizonyultak. Sokféle helyzetre kínálnak megoldást, lendületet adnak a további munkához, képet adhatnak a csoport aktuális érzelmi állapotáról, a benne lévő emberi viszonyokról, a csoportban betöltött szerepekről. Jó segítség lehet egy órai elakadásban, vagy az óra elején az „érkeztetésben”, a formális és nemformális tanulásban egyaránt. Azt gondolom, hogy egy tanárnak kell, hogy legyen legalább harminc-hatvan játékos gyakorlat a tarsolyában, amit a megfelelő időben a megfelelő feladathoz elő tud venni. Ez a képzés ezeknek a gyakorlatoknak a megtalálásában egészen biztosan segít! 

A képzésről és a jelentkezésről további információk az odeegyetem.hu honlapon találhatóak.