Hamarosan érkezik a Bármi lehetséges, ha erősen gondolsz rá bemutatója, Sodró Eliza és Rusznák András szereplésével. Most Horváth János Antalt, a darab rendezője beszélt az előadásról, a vele készült villáminterjút olvashatják.
Aki ismeri a munkásságod, tudhatja, hogy kortárs drámákkal szeretsz foglalkozni, nem pedig klasszikus művekkel. Mi ennek az oka?
Horváth János Antal: Annyi jó kortárs darab van, ami közvetlenül megérint, és nem enged el, annyi jó történet rólunk, a máról, a mi mindennapi problémáinkról. Azt hiszem, nekem is közvetlenebb velük a viszonyom ezekkel a történetekkel, mint mondjuk egy Shakespeare-rel. Szeretem az először látás élményét megtapasztalni és megadni a nézőknek is. Az visz minket vissza talán a legjobban a gyermeki rácsodálkozás ősélményéhez, ami valószínűleg a legintenzívebb figyelem.
A Kutyabaj című előadás próbafolyamatai alatt volt lehetőséged konzultálni a darab írójával. Ez a Bármi lehetségesnél is megadatott neked?
Igen, szerencsére sokat beszélgetünk Cordeliával a témáról, a személyes kapcsolódásokról, az eredeti írói koncepcióról és a rendezői elképzelés kapcsolatáról. Nagyon nyitottan és kíváncsian fogadja minden ötletemet, javaslatomat. Például, ha van olyan kulturális hivatkozás, amiről tudom, hogy Londonban mást jelent, mint itthon, együtt keresünk rá jó verziót. De van, hogy ő javasol valami változtatást, mert a darab megírása óta másképp lát egy párbeszédet. Folyamatos kapcsolatban vagyunk, várjuk őt is a bemutatóra.
A darab egy nagyon kemény tabutémával foglalkozik, a perinatális gyásszal. Miért választottál egy ennyire erős témát?
Igazából a téma talált meg engem. Elolvastam a darabot és eszembe jutott, hogy én mennyire természetesnek veszem a gyermekeim születését, egészségét és hogy milyen kegyetlen tud lenni az élet, ha ettől a természetességtől embertelenül megfoszt valakit. Aztán megdöbbentett a tény, hogy minden negyedik nő megtapasztalja a perinatális gyász tragédiáját. Tehát mindannyiunk környezetében vannak ilyen történetek és milyen jó lenne, ha erről tudnánk nyíltan, őszintén beszélni. Hátha ez közelebb visz ahhoz, hogy társadalomként is együttérzőbbek legyünk.
Mit gondolsz, mik a darab kulcsfogalmai, hívószavai?
A túlélés, a fájdalom, a szeretet, a nevetés, a tánc és az egymásrafigyelés.
A darab két szereplőjét Sodró Eliza és Rusznák András alakítja. Miért pont ők?
Amint elolvastam a darabot, egyből ők jutottak eszembe és Rozi, Áron, Tomi is imádta az ötletet. Ez mindig fontos, hogy az egész művészeti tanács mögé tudjon állni egy új szereposztásnak. Meg hát, ragyogóan tehetséges, nagyformátumú színészek, elképesztő szorgalommal dolgoznak és annyira jó rájuk nézni. Sokszor azt érzem, hogy az hogy ők egymás társai az a legtermészetesebb dolog a világon, aztán néha úgy tudják egymás vérét szívni…, persze a legnagyobb szeretettel. Pont mint Rupert és Alex.
Ebben a darabban is a minimalizmusod fog érvényesülni a díszlet tekintetében?
Igen, itt is egyszerű, de határozott, látványos gesztusokra törekszünk Fekete Anna látványtervezővel. Ez azért is van, mert szeretném, ha a történet, a lelki tartalom dominálna a színpadon és azért is, mert szeretnénk az előadást minél több helyre eljuttatni és így szállítható megoldásokban gondolkodtunk végig a tervezés során.
Mit vársz a darabtól?
Hogy egy olyan témáról tudunk érzékenyen, empatikusan és szórakoztatóan beszélni, amit mindenki távol akar tartani magától, de mégis jó lenne ha valamifajta nyitottságot tapasztálnának azok, akik keresztülmennek egy ilyen tragédián. Lehet, hogy ez az előadás lesz ehhez az első lépés. Hogy segítsünk feldolgozni a feldolgozhatatlant, ahogy Molnár G. Nóra koreográfusunk tökéletesen megfogalmazta.
November 11-én mutatjuk be a Bármi lehetséges, ha elég erősen gondolsz rá című előadást.
Itt tudnak rá jegyet váltani.