Horrorfilmet készíthet Fliegauf Bence, Szentgyörgyi Albertről forgatna Bergendy Péter
2022. október 23., vasárnap 14:36
Erdélyben játszódó biohorrort készíthet Fliegauf Bence, valamint további fejlesztésre kapott támogatást Köbli Norbert és Bergendy Péter Szent-Györgyi Albert életéről szóló projektje. Kis Hajni Berlinben fejlesztett, idősgondozásról szóló filmjének forgatókönyvét azonban visszadobta a Filmintézet Döntőbizottsága.
Nyilvános a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottság október 4-i határozata. Gyártás-előkészítésre 80 millió forintot kapott Fliegauf Bence Bonefever (Csontláz) című projektje, producere Mécs Mónika. A projekt forgatókönyv-fejlesztését korábban 5 millió forinttal támogatta az NFI.
A biohorror-elemekkel teli film egy huszonéves antropológus nőről szól, aki elindul, hogy megkeresse Erdélyben eltűnt biológus apját. Miközben a főszereplő az apja után nyomoz, megismeri annak felfedezését: a klímaváltozás következtében az ősi jégből kiolvadó élőlények képesek túlélni a hibernációt, nem csak az egyszerű organizmusok, hanem összetettebb élőlények is. A főszereplő kapcsolatba kerül az őslényekkel, de ekkor már nem ő irányítja a cselekedeteit, hanem egy, a jégből kiolvadó ismeretlen parazita.
A Csontláz idén a Berlinale koprodukciós filmvásáron mutatkozott be, melyről Mécs Mónika producer mesélt a Filmhunak. „A horror sokszor nagyon ijesztően hangzik, zombikra és vámpírokra asszociál az ember, holott készülnek transzcendentális filmek is például , amik szintén beleesnek ebbe a kategóriába. A Csontlázban van egy sci-fi vonal is, abban az értelemben, hogy sok klasszikus sci-fi látnokian előrevetítette azokat a folyamatokat, amik később beigazolódtak. Bizonyos dolgokat úgy mutatunk be, ahogy akár meg is történhetnek.”
Bergendy Péter Szent-Györgyi Albert életéről szóló Szent-Györgyi című filmtervének 4 millió forintos forgatókönyv-támogatást ítélt meg az NFI Döntőbizottsága. A projektet idén tavasszal 4 millió forintból fejlesztették, producere Lajos Tamás.
A Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert neve egybeforrt a C-vitaminnal, ám élete sokkal izgalmasabb volt, mint amilyennek egy tudós ember mindennapjait gondolnánk. 1943-ban, a II. világháború közepén Szent-Györgyi Isztambulba, a kémek fővárosába utazott, hogy felvegye a kapcsolatot a brit kémelhárítással, az MI-6-szel, és tárgyaljon velük egy esetleges magyar kiugrásról. „Magyarország sorsa volt a kezében” – fogalmazott Köbli Norbert, amikor új forgatókönyvéről kérdeztük.
Köbli a címszereplő politikai szerepét írta meg játékfilmes formában: „15 éve foglalkoztat Szent-Györgyi Albert élete, írtam is belőle akkor egy forgatókönyv-kezdeményt. Szinte hihetetlen, hogy soha senki nem csinált filmet erről a kalandos életútról, leszámítva egy nyolcvanas évekbeli dokumentumfilmet.” A Filmhunak néhány hónapja azt is elárulta, hogy a projekt az Indiana Jones- és James Bond-filmeket fogja idézni.
Forgatókönyv-fejlesztésre két további projekt kapott támogatást. Politzer Péter, a Drága örökösök, a Mintaapák és a Doktor Balaton sorozatok rendezője 2 millió forintot nyert a (S)ikersztori című projektre. A filmterv fejlesztését tavaly 2 millió forinttal támogatta az NFI, a producere Kirády Attila.
A jelenleg gyártás alatt lévő A nemzet aranyai több mint 77 millió forint kiegészítést kapott gyártásra. Zákonyi Sándor Tamás rendező egész estés mozifilmet forgat a háromszoros olimpiai győztes férfi vízilabda csapatunkról, melynek a forgatásáról itt olvashat.
Nem kapott támogatást Kis Hajni Ich Bin Marika című projektje, melyről korábban már mesélt a Filmhunak. A Külön falka rendezőjét régóta foglalkoztatja az idős kor és az idősgondozás jelensége, nem először lenne filmjének főhőse idős ember.
Az Ich Bin Marika főhőse egy 56 éves nő, akinek életébe betoppan régi szerelme, a férfi viszont Németországba megy dolgozni, így újra elválnak útjaik. “Alapvetően nem vígjáték, de szeretném úgy tálalni, hogy tudjunk magunkon nevetni. Tudjunk úgy szembenézni magunkkal, hogy az nem éppen hízelgő ránk nézve, de ilyenek is vagyunk” – mondta a rendező. Az Ich bin Marika többek között eltérő kultúrák – Nyugat- és Kelet-Európa – találkozásáról, az ebből fakadó feszültségekről, és ezek leküzdéséről szól. Hajni tavaly Berlinben töltött három hónapot a projekt fejlesztésével.