Székely Gábor, a színházi rendezőképzés korszakos pedagógusa előtt tiszteleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem, amikor a Balassi és Arktisz Kiadó támogató hozzájárulásával egy hónapig mindenkinek hozzáférhetővé teszi honlapján A második életmű. Székely Gábor és a színházcsinálás iskolája című könyvet.

Ajánló a kötet elé:

Székely Gábor második életműve színházpedagógiai alkotás. A színházcsinálás gyakorlatán túl a színházi gondolkodás és beszédmód etikáját, esztétikáját és erotikáját, vagyis a közösséget formáló alapokat fogalmazza meg egyetemi szemeszterekre bontva. A kötet azt a folyamatot követi, ahogy a huszonévesekben rejlő készség személyes tapasztalattá művelődik, miközben a színházi szakma már művészként invitálja és készteti őket munkára és alkotásra.

A kötet mesterek és tanítványok nemzedékeken átívelő megértési folyamatát rekonstruálja, ezért a szerkesztők felkérték Székely Gábor tanítványait, hogy ezt foglalják írásba. Volt, aki vállalta a feladatot, és volt, aki nem. Székely Gábor pedagógiáját Bodó Viktor, egyik első tanítványa látta először módszerként, és kezdeményezte a leírását, megőrzését. Sipos Balázs, mindkettőjük közös osztályának volt hallgatója írja-elemzi végig az ötéves képzés struktúráját. Bagossy László, Dömötör András, Forgács Péter, Göttinger Pál, Hargitai Iván, Rusznyák Gábor, Schilling Árpád, Simon Balázs beszélgetésekkel és vallomásokkal, elemzésekkel és memoárokkal ábrázolja a módszert a maga sokszínűségében. Az első és a második életművet egy időben látjuk, egymás mellett, egyként. A másodikban az elsőt. És fordítva.

Idézet a kötetből:

“Az igazi jó színház mindig morális intézmény volt: ez tette egyben politikai tényezővé is. Erre most és itt, ennek az országnak is rendkívüli szüksége volna. A színháznak hozzá kellene járulnia a társadalom morális eszményképeinek kialakításához.

A színház dolga az, hogy a társadalom számára, amelyben él, ideákat és eszményeket teremtsen, s különösen tegye ezt akkor, ha a színházat körülvevő világ éppen ezeknek az ideáknak és eszményeknek a kiveszéséről tanúskodik, és egész életünk egyre inkább a kompromisszumok elfogadásáról szól.”

Székely Gábor: A mai magyar színházról – tíz tételben (1986) in: Jákfalvi – Nánay – Sipos (szerk.): A második életmű, Budapest, Balassi – Arktisz Kiadó, 2016. (165–177.), 171.

Letölthető PDF az alábbi linken: 
https://szfe.hu/…/uploads/2020/08/00_SZG_TO%CC%88RDELT18.pdf

Lapozható PDF az alábbi linken:
https://issuu.com/veszpremijudit4/docs/00_szg_to_rdelt_18