„A Most vagy soha! sikertelenségét persze lehetne azzal magyarázni, hogy a potenciális nézői kimentek tűzijátékot nézni, míg az otthon maradtak többsége inkább az István, a királyt vagy a Raya és az utolsó sárkány című animációs filmet választotta” – írja a HVG.

Nemhogy a Szerencsekereket, de még a köztévé déli híradóját is többen nézték kedden, mint a Rákay-féle Petőfi-filmet – derül ki a Nielsen piackutatási adataiból.

Augusztus 20-án a legfontosabb célcsoport körében (ez a 18 és 59 év közöttieket jelenti) a 10. helyen végzett a Most vagy soha! Olyan műsorok előzték meg, mint az esti tűzijáték közvetítése, több csatorna híradója, az RTL Fókusza, az István, a király rockopera, illetve a Raya és az utolsó sárkány című animációs mesefilm.

"A Most vagy soha valójában sokkal érdekesebb kurzusműként, mint kalandfilmként és ezen minőségében igen izgalmas párhuzamokat képez egy korábbi, szintén kurzusfilmnek készült, nagy költségvetésű Petőfi-filmmel, a kommunisták Föltámadott a tengerével.

Ez az 1953-ban bemutatott film, csakúgy, mint a Most vagy soha!, a rendszer gigaköltségvetésből gründolt szuperprodukciójának készült. (...)

A legfontosabb közös pont a két filmben, hogy mindkettő az aktuális hatalom szája íze szerint meséli el az 1848-as történéseket, bár a Most vagy soha! nem merészkedik túl március 15-én, míg a Föltámadott a tenger legalább az 1849 február 9-i piski ütközetig követi hősei, Bem József és Petőfi Sándor történetét. Az 1953-as produkció azonban Pudovkin útmutatásai és a hatalom elvárásai alapján az osztályharcra helyezte a film hangsúlyát és a megszólaló szereplők is olykor az 1950-es évek retorikai fordulatait használva kommunikáltak, vagy éppen szónokoltak, hiszen a dagályos, pátosszal teli pillanatok abból a filmből sem hiányoztak.

Ugyanez tetten érhető a Most vagy soha! esetében is, csak itt nem osztályharccá torzul a forradalom, bár a történet szereplői hasonlóképp a korszakban nem létező problémákat tűznek ki a zászlajukra. Ennek talán a legerősebb és a film folyamán többször is artikulált példája, a magyar nyelv használatának igénye, mert a filmbéli márciusi ifjak fájlalják, hogy minden németül van, nem lehet magyar szót hallani és egyébként is Bécsből teszik kötelezővé a német nyelv használatát.

Ezzel annyi csak a baj, hogy nem így volt, hiszen aki járt általános iskolába, az tudja pontosan, hogy 1844-ben már törvény született arról, hogy az ország államnyelve a magyar, így nem csak a közigazgatást intézték magyarul, de az állami iskolákban is ezen a nyelven zajlott az oktatás" - írta a Most vagy soha kapcsán a HVG.

Lenthár Balázs írását itt érhetik el.