Növekvő pályára állt a színházi előadások és a nézők száma Magyarországon. A kulturálódni vágyókat látszólag még a drasztikusan növekvő jegyárak sem tántorítják el – írja a HVG.

Hiába az Európa-rekorder infláció, az előadások és a nézők számát is sikerült növelnie a színházi szférának – legalábbis erre utalnak a KSH által közölt adatok a múlt évről. Mindazonáltal a 2023-as 31 ezres előadás- és 6,9 milliós nézőszám még mindig nem éri el a Covid előttit, miután 2020-ban és 2021-ben – a teátrumok kényszerű részleges vagy teljes fizikai zárlatával tarkított években – gyakorlatilag megfeleződtek a korábbi évek impozáns adatai – fogalmaz a HVG.

2022-ben az egy látogatásra jutó jegybevétel 3142 forint volt, 2023-ban pedig már 4702 forint. Ezek szerint bár a vágtató infláció a háztartások többségét a nem létszükségleti kiadásaik látványos visszafogására ösztönözte, még mindig növekvő igény mutatkozik a kultúrafogyasztás ezen formájára. A szektor egyetlen mutatójában tapasztalható csupán enyhe visszalépés: a 2022-ben működő 247 színházból 7-ben már nem emelkedett fel a függöny 2023-ban – írta a lap.

„A „legek” között váratlan produkciók is felbukkannak. A legtöbb alkalommal játszott program ugyanis a pápai Pegazus Színház Barokk, élőkastély című tárlatvezetése a dunántúli kisváros Esterházy-kastélyában, ami a frissen publikált 2023-as Kulturális statisztikában a próza zenével kategóriában szerepel, és 1747 „előadást” ért meg. Nagy ugrás innen, mire a tavaly legtöbbször játszott színművet megtaláljuk: 156 ízben volt műsoron a budapesti MaNNa Produkció Lélekmadár című előadása. A legtöbbször színre került balettelőadás Csajkovszkij Diótörője a Magyar Állami Operaház előadásában, az operák kategóriájában pedig a Győri Nemzeti Színház Koldusoperáját állították legtöbbször színpadra. A legtöbb nézőt a Fővárosi Nagycirkusz egy előadása, A sztyeppe illata vonzotta, melyre 186 ezer jegyet adtak el tavaly” – áll a HVG elemzésében.

A teljes cikket itt olvashatják: HVG 2024.09.26 – 21. oldal
Szerző: Iványi Bianka