Jóvér Csaba és Pusztai Ákos filmje Pass Andrea Imágó című darabjának elkészültéről szól. Így készült az Imágó a Csokonai Színházban.

Az Imágót tavaly az év végén láthatta a debreceni közönség a Víg Kamaraszínházban. A próbafolyamatok azonban korábban, már november elejétől elkezdődtek, s egészen december 20-ig tartottak.

A biológiában az imágó a kifejlett ivarérett szárnyas rovar neve. Az imágót a lárvalét előzi meg. A lárva a metamorfózissal fejlődő állatok átmeneti fejlődési alakja. Kafka ezt az intervallumot használja fel, amikor Gregor Samsa a lárva-létből rovarrá fejlődik Az átváltozásban, és ami az Imágó című darab inspirációja.

A tizenéves alakulóban van, páncélt növeszt, átváltozik, életkori sajátossága ez. A kamaszkor lehet a legcsodálatosabb, de lehet a legátkozottabb életszakasz is. A szorongás, a félelem, az önbizalomhiány, az önutálat, a depresszió és annak fizikai tünetei megnyomoríthatja a személyiség alakulását szolgáló éveket. A kamasz enyhébb vagy súlyosabb tünetekkel, de végigmegy ezen az átváltozáson. Máshogy kezd észlelni, máshogy lát, máshogy érez, fintorog a családi ebédnél és szívesebben eszik “mű” kaját, boldogan bújik el sötét helyeken, és fordít hátat az otthonos komfortnak, miközben lassan idegenné válik megszokott környezete, ahogy ő is egyre furcsább “alakot ölt” családja számára. A kamasz távolodik, de vajon ez az Ő elidegenedése, vagy inkább a környezete értetlenségéről van szó?

Az Imágó című előadás kamaszokról szól felnőtteknek és fordítva.

„Szerintem ez darab elképesztően sokat ad majd a felnőtteknek. És nem csak annak a korosztálynak, amelyiknek most kamasz gyereke van, hanem mindenkinek. Szeretem Andi előadásait, mert nagyon erős vonalakkal megrajzolt képekkel élnek, amelyek egy-egy konkrét szituáció kapcsán valami univerzálisat képesek megmutatni. Hirtelen a Bebújós jut eszembe, ami óvodás gyerekekről és szüleikről szól, és nekem már rég nem óvodás a gyerekem, mégis nagyon sokat mondott számomra az előadás. Szerintem ilyen lesz a most készülő Imágó is. Akkor is sokat mond, hogyha soha nem volt gyereked, nem is lesz, mert alapjában véve emberi viszonyokról szól” – nyilatkozta korábban Vasvári Csaba, aki az apa szerepét alakítja az előadásban.

„Én elmúltam 54 éves, túl vagyok a kamaszkoron, sok mindent el is felejtettem már, de azok a helyzetek: a felnőtté válás, egy helyzet megváltozása, az, amikor egy merőben új szituációba kerülünk és sutának érezzük magunkat, egyáltalán azok a nehézségek, amik egy kamaszt terhelnek, azok minket is terhelnek nap mint nap. Sokszor belefutunk olyan helyzetbe, amikor kamaszok vagyunk egy jelenséggel szemben, amikor – mint kamaszkorunkban – eluralkodik rajtunk valaki, mint egy agresszív felnőtt, vagy épp olyan tehetetlenek vagyunk a külvilággal szemben, mint egy védtelen fiatal. Andi érzékenyen rajzolja ezeket az érzelmi utakat és szerteágazó, nagyon meglepő asszociációs ösvényeket nyit meg. Arról is fontos beszélni, hogy itt tényleg nagyon jó csapat dolgozik: nagyon őszinte, bizsergető, titokzatos érzetek vannak a próbafolyamatban, ami biztos, hogy érződni fog az előadáson” – fogalmazott a színművész.