Július 30-án, kedden kezdődik az immár 17. alkalommal megrendezésre kerülő Ördögkatlan Fesztivál, amely mára szinte felnőttkorba lépett. Pécstől délre, a legjobb magyar borok vidékén, néhány kicsi faluban (Nagyharsány, Beremend), a Szoborparkban, a Vylyan és a Mokos Pincészet tereiben. Baranya legnagyobb összművészeti fesztiválja július 30. és augusztus 3. között 400 programnak és produkciónak ad otthont.

A teljes műsor itt található.

A 2024-es fesztiválról:

Mentés másként – ezt a computerek világából jól ismert mai kifejezést választotta jelszónak 2024-ben az immár 17 éves Ördögkatlan Fesztivál. Olyan jelszót, amit 2008-as alapítása óta követ ez a csapat, mert alapvető a szervező csapat számára, hogy menti a múlt értékeit és közben újrateremti azokat.
A fogyasztás évtizedeiben, amikor az értéket a pénz és a piac határozza meg, és ezáltal a minőséget felmutató kultúra partvonalra szorul, ambiciózus a katlanosok vállalása. De a több mint másfél évtized fényesen bizonyította, hogy nemcsak a mainstream és nemcsak gyors sikerrel, azaz bevétellel kecsegtető ránk zúdított gagyi uralhatja gondolkodásunkat és igényeinket – de a minőségi művészetnek és ebből következően az emberi minőségnek is helye van a világban. Menedék a kultúra, és visszautalva egyik örökös védnökünk, Cseh Tamás szavaira, ilyen menedék lehet az Ördögkatlan is.

Mi is ez a menedék, és milyen helyzetben van 2024 nyarán? Az elkoptatott szót: fesztivál, felváltjuk másikra: az Ördögkatlan összművészeti közösségi esemény, ami vidéken, kicsi falvakban, mintegy hatvan helyszínen történik meg. Azaz kizárólag jegybevételből nem valósítható meg: mert minden minőséget felmutató művészeti ág (függetlenül a popularitástól!) egyenrangú; és mert nem egy körbekerített, egyetlen helyszínen zajlik, ahol a vendéglátás jelentősen megsegíti, akár biztosítja a bevételt. Három lábon kell tehát állnunk: jegybevétel-állami támogatás-mecenatúra. De mivel az utóbbi Magyarországon szinte nem létezik (kivételek természetesen vannak!), két lábon billegünk. Nem létezik, mert a TAO megszüntetésével a bűnösökkel együtt az ártatlanokat is megbüntették.

Beszéljünk a két lábról, melyeken – próbálják ki egy székkel – igyekszünk egyensúlyozni. Megítélésünk szerint az elmúlt tizenhat évben (most készülünk a 17. Ördögkatlanra) letettünk annyit az asztalra, hogy ne kelljen évről-évre nulláról kezdenünk. De arról kell, nulláról. Mi maradunk-létezünk, a kultúrpolitikusok változnak, azaz évről-évre „be kell mutatkoznunk” és ez… Hát nem jó.

De az igazsághoz tartozik, hogy rengeteg lobbizás után igenis kapunk állami támogatást, és ami nagyon fontos: a 16 év alatt soha senki nem szólt bele abba, kiket hívunk fellépni a Katlanba. Szándékosan sorolunk értelmetlenül cimkézett előadókat: Dresch Mihály, Dés László, Udvaros Dorottya, Berecz András, Bukta Imre, drMáriás, Háy János, a beregszászi társulat… Mind otthon vannak nálunk. Azt meg szoktuk kapni, hogy az Ördögkatlan „nem a mi kutyánk kölyke”, de azt is tudhatja mindenki, senki kutyakölyke nem vagyunk.

A program összeállításakor nem foglalkozunk a „kulturális fogyasztási szokásokkal”. Sokkal inkább figyelünk arra, hogy olyan értékeket gyűjtsünk össze, amik a helyieket is és a látogatókat is vonzzák, egyúttal megemelik őket is, bennünket is. Példánk a két örökös védnökünk: Törőcsik Mari és Cseh Tamás. Ők mércét jelentenek igényességben is, bátorságban is, szabadságban is. Mentjük a múlt értékeit és kapaszkodunk a fiatalokba. Azokba, akiket még nem fertőzött meg az a felszínes, buta és méltatlan acsarkodás, ami ezt a szétszakított országot jellemzi.

A helyiekkel jó és szoros kapcsolatban vagyunk, többségük szereti a Katlant. Ők egyfelől anyagi haszonhoz jutnak a fesztivál öt napján, másfelől sokan közülük kitartó és lelkes látogatói a programoknak. Büszkék arra, hogy mindez náluk-általuk történik meg.

Sokan vagyunk tehát, látogatók, helyiek, szervezők és fellépő művészek, akik mindenáron akarjuk, hogy ez a kulturális közösségi esemény megtörténjen. Az emlegetett nehézségek közepette talán nem normális dolog ez – de hát a mentés másként mellett évek óta jelszónk (Törőcsik Maritól, másik védnökünktől örököltük): nem vagyunk normálisak. Már éjszaka sorban fekszünk a színházi sorszámokért, a hőséggel nem törődve stoppolunk egyik helyszínről a másikra, „fogyasztjuk” az irodalmat, a komolyzenét, a képeket, kikapcsoljuk a telefonunkat az offlájn rezervátumban, öt napig együtt vagyunk a menedékben…

A PROGRAMRÓL RÉSZLETESEBBEN:

A Katlan idei programjában 66 színházi előadás, 119 zenei program, 36 családi és 33 irodalmi program szerepel, valamint 48 workshop és 26 kiállítás

Díszvendégek

Az idei év különleges vendégei között üdvözölhetjük Korniss Pétert, a legendás fotográfust, aki az Ördögkatlanban ünnepli 87. születésnapját. A magyar fotográfia Mestere a Hosszú úton” című gyűjteményéből mutat be egy válogatást a Vylyan kiállítóterében.

Miquéu Montanaro, a francia-oxitán muzsikus, a világnak nincs olyan pontja, ahol ne koncertezett volna már, és talán nincs olyan hangszer sem, amin ne tudna játszani. Virtuóz játékával egymaga képes teljes koncertélményt nyújtani. Az idei Katlanban három különböző koncertet is ad, workshopokat tart, és ő a zenei vezetője annak a francia-magyar nagyzenekarnak, mely az utolsó estén világpremierként vetítendő vadiúj „Drakula”-filmet kiséri.

A pécsiek és a katlanosok jól ismerik Köles Ferit, az ország egyik legnagyszerűbb színészét. Ő Kálmán, a „Faluturisták” szófosó frontembere, de láthattátok őt a Katlanban például román rendőrként a „Bányavakságban”, nem beszélve az azóta számtalan díjat begyűjtő Tarr Sándor-szövegek mentén született „A mi utcánk” Ördögkatlanban tartott ősbemutatójáról. 2024-ben Vaclav Havel „Audiencia” című tragikomédiájának sörmestereként érkezik hozzánk, és kápráztat el bennünket frenetikus játékával. És vezeti majd a Faluturisták szájtszíing-performanszát, valamint levetítjük Karácsony Péter „Kis Hatalmasok” című kisjátékfilmjét, mely több díjat is elhozott Rómából (Rome Prisma Independent Film Awards), köztük Köles Feri a „Legjobb Férfi Főszereplő” díját.

Nyáry Krisztián díszvendégként bölcsen és szellemesen vezet minket végig a kortárs irodalom világában. Hivatása: író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember, művészeti igazgató, könyvkiadó, kreatív igazgató… De ha az Ördögkatlanra gondolunk, sokkal inkább az az a titkos szellemi rokonság jut eszünkbe, ami összeköt bennünket: minőségi kultúrát közvetíteni mindenkinek, aki kíváncsi önmagára, a másik emberre, a világra.

Kulcsszó: „Mentés másként”

Az idei fesztivál kulcsszava a „mentés másként”, mely az új művek születésére utal, amelyek a múlt és a jelen találkozásából fakadnak. Ilyen projekt például a Drakula-projekt, amely egy régi-új némafilm születését jelenti. A fesztivál utolsó estéjén a Narancsligetben, egy nagyzenekar kíséretében vetítjük a kolozsvári fiatal filmesek Drakula halála című filmjét. A Háy-kódex középkori magyar versek átiratait szólaltatja meg: Háy János olvassa, a Szent Efrém Férfikar énekli a szerzők évszázadokat átívelő sorait. 2024 szenzációjának ígérkezik a Vízhang-koncert, ahol a beremendi strand medencéjére épített színpadon Dinyés Dániel vezetésével csendül fel Wagner, Vivaldi, Verdi és Liszt muzsikája.

Emlékezés és tisztelgés

Az idő múlásával egyre több emléket hordozunk magunkkal. 2023 őszén el kellett köszönnünk a katlanrock királynőjétől, Julie-től. Francia volt, de otthonra lelt köztünk, ahogyan zenekara is, a Wombo. Velük együtt idézzük meg Julie emlékét a Besh o droM, a Psycho Mutants és Beck Zoli közreműködésével.

Számtalan program és visszatérő barátok

Az Ördögkatlan Fesztivál több száz programmal várja látogatóit, melyek között szerepelnek a Magyar Zene Háza, a Hagyományok Háza, valamint független és nem független színházak előadásai is. Visszatérő barátaink között üdvözölhetjük Udvaros Dorottyát, Mucsi Zoltánt, a 30Y-t és Lovasi Andrást, valamint új fellépőként köszönthetjük Kern Andrást és a Belga zenekart.

Az Ördögkatlan Fesztivál honlapját itt
https://www.ordogkatlan.hu/ és facebook-oldalát itt érhetik el: https://www.facebook.com/ordogkatlanfesztival