Interaktív játékot rendez Vidovszky György a klímaváltozás kapcsán a Kolibriben

A Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színház rendezője. Jellemző rá, hogy alapos kutatást követően bontja ki a legégetőbb kérdéseket, és készít rájuk építve egyáltalán nem szokványos előadásokat. Elsősorban a 14-18 éves korosztályhoz szól. Legújabb munkája a klímaváltozás negatív következményei felé fordítja a figyelmet. A Watergate: Az Időkripták rejtélye interaktív játék formájában foglalkozik édesvízkészleteink vészes fogyásával. Vidovszky György egy formálódó interaktív játékról osztotta meg gondolatait a Pesti Műsorral.

Vidovszky György / Fotó: Bereczky Sándor

A teljes interjú a Pesti Műsorban olvasható.

Legújabb rendezése a Kolibriben a PlayOn! európai uniós együttműködés keretében valósul meg, ez a sokadik nemzetközi együttműködés, amelyben a Kolibri Színház részt vesz: “Célja, hogy a színházi történetmesélés új formáit kutassa. A projekt jelenlegi fázisában a részt vevő országok külön-külön készítenek interaktivitásra épülő ifjúsági előadásokat. A kérdés, hogyan lehet úgy elmesélni egy történetet, hogy annak szereplői maguk a színházlátogatók. Nem is jó kifejezés, hogy előadás születik, pontosabb a “program”, ami valójában interaktív játék. Az interaktív játékot a Kolibri Pincére mint helyszínre találtuk ki, fizikai jelenlétet követel a közönségtől, tehát csak offline lehet bemutatni, online nem lehetséges.”

A játék hátterében egy komoly történet áll, a Watergate a drámaian fogyatkozó vízkészletről szól: “Kérdés, ha így pazaroljuk az édesvizet, ahogyan most tesszük, mi lesz 60-80 év múlva? Hosszú kutatómunkán vagyunk túl. Mások mellett beszélgettünk vízügyi szakemberekkel is. Az elképzelt jövőben, 2100-ban játszódó történetünkben az előadás nézői a játék résztvevői, fontos küldetésük, hogy segíteniük kell a történet főhősének, hogy visszajusson a jelenbe, és megakadályozza a globális katasztrófát” – veti fel Vidovszky.

Arról szólva, mire számíthatnak a nézők, kifejtette: “Egy iskolai osztályt két részre osztunk, hogy ne legyenek túlságosan sokan egy csoportban, az ő feladatuk lesz, hogy a laboratóriumban – ezeket nevezzük az előadásban időkriptának – a kapott videóüzeneteket követően megfejtsék a történet hátterét. Attól függően, hogy mikor és mire jönnek rá, minden játék egy kicsit más lesz. A diákok a program nagyobbik részében egyedül lesznek a térben, a színész és a játékirányító csak az elején és a végén lesz jelen, de az ő szerepük is nagyon fontos. A szereplők Krausz Gábor, Szente Bálint / Fekete Balázs / Eck Attila. (…) Nagyon sokat tesztelünk, a fejlesztő konzulens készít egy úgynevezett káoszlistát, hiszen ami tönkremehet, az tönkre is megy, valaki rosszul lehet, valami elromolhat. Ez már spoilerezés, de elmondom, a játékosok azt gondolják majd, hogy egyedül vannak a térben, de nincs így, követjük őket, hogy túllendítsük őket, ha elakadnak, ami kicsit hasonlít ahhoz, ahogy a szabaduló szobákban történik.”

A teljes interjú a Pesti Műsorban olvasható.

Fotó: Bereczky Sándor