A Nobel-díjas osztrák írónő Elfriede Jelinek Árnyék (Eurüdiké mondja) című szövegéből készül Staféta nyertes előadás. A bemutatót március 23-án tartják.

A Pető Kata-Porogi Dorka alkotópárost kérdeztük arról, miért fontos számukra ez a mű, hogyan alakult ki az előadás koncepciója és hogyan állt össze az alkotócsapat.

Hogyan találkoztatok Elfriede Jelinek Árnyék c. szövegével? Mi volt az első benyomásotok? Miért fontos számotokra? 

Pető Kata: Bécsben láttam ebből egy előadást a Kammerspiele-ben, 2013-ban. Akkor a szöveg humora és játékossága fogott meg. De biztos csak akkor lettem abban, hogy ezzel szeretnék foglalkozni, amikor Halasi Zoltán fordítása elkészült, és felolvastam neki.

Porogi Dorka: Nagyon fontos, hogy Jelinek Árnyéka, miközben ironikus és játékos, mély és költői is, bölcs és nagyon kemény mű. Ez a szöveg végső soron olyasmiket kérdez tőlünk, hogy van-e test árnyék nélkül, van-e jó rossz nélkül, van-e élet félelem nélkül, van-e kapcsolat erőszak nélkül? Van-e szerelem, vagy mindig magány van? Az első Jelinek-szöveggel való találkozásomkor, úgy emlékszem, én is megijedtem, szorongást keltett bennem, hogy nem értem – persze neki is motívuma a szorongás-téma … De aztán a humorából rájöttem, hogy ez egyáltalán nem baj. Sőt. Persze, hogy nem értem minden rétegét. De az remek, ahogy hív ez a szöveg, követel valamit, nem adja magát azonnal, okos. És Halasi Zoltán fordítása csodálatos, gyönyörű magyar szöveg. Kivételes, óriási szerencse, hogy magyarul ilyen jó Jelinekünk van. 

Hogy alakult ki az a koncepció, hogy 6 Orfeuszotok is van a Pető Kata alakította Eurüdiké mellett? Hogy állt össze az alkotógárda?

Porogi Dorka: Ez a szöveg csak Eurüdiké szemszöge, az az alcíme is, hogy „Eurüdiké mondja”. Úgy mutatták be, hogy Monteverdi operája és egy balettelőadás fogta közre, keretbe ezt a női monológot, tehát épp, hogy csak be lett szúrva az Orpheusz-kultusz két nagy alkotása közé. Hangsúlyozni akartuk, hogy valamiféle dialógusban szólal meg ez a női hang. Így találtuk ki, hogy szerepeljen az előadásban Orpheusz, de ne szólalhasson meg. A szó itt és most a nőé, de minden más varázslattal élhet, és él is Orpheusz. Lehet-e köztük viszony, találkozás, ha más a szeretet-nyelvük? Kata kereste meg, kérte föl az embereket, engem is: nekem nem volt más dolgom, mint örülni, hogy milyen jó csapatot hozott össze. 

Pető Kata: Lassan, évek alatt állt össze a csapat, Keresztes Gábor volt az első biztos pont, amikor még meg sem alakult a Freakin’ Disco… Azóta már mindenkivel dolgozunk együtt más előadásokban. Nehéz rá válaszolni, valahogy egyértelmű számomra, hogy velük szeretnék zenélni. Abban is biztos voltam, hogy a szöveg igényli a komolyzenét is, és hogy Kákonyi Árpi a tökéletes, csapatba illő személy. Krisztiánt kinéztem magamnak, szerettem volna vele dolgozni. Dorkának meg örök hálám, hogy elvállalta a rendezést úgy, hogy nekem már volt egy fél koncepcióm, hogy elfogadta az alkotókat. 

Hogyan fog egymás mellett élni a zene, az opera, a tánc, a színház, a fényjátékok, vetítések az előadásban?

Pető Kata: Kiegészítik egymást. Egyik sincs meg a másik nélkül.

Porogi Dorka: Reméljük, hogy magától értetődően. De a kérdés így kicsit félrevezető, mert ez egy minimalista előadás lesz. Nagyon egyszerűen akarunk fogalmazni, a lehető legegyszerűbben. Jelinek szövege sokrétű, allúziókkal teli, mély, játékos posztmodern hömpölygés – nagyon sok helyről meg lehetne fogni, a szöveg mindegyikünkben elindított valamit, és mindenki elindult valamerre. Azt éreztük például, nem lehet nem utalni egy kicsikét a barokkra, de ezek azért csak utalások, allúziók, játékok. Nagyon nagy szabadságot ad a szöveg.

Mennyire építkezik improvizációból az előadás?

Pető Kata: Gyakorlatilag, a szöveget kivéve, szinte kizárólag improvizációkból alakul ki a végleges előadás. 

Porogi Dorka: Ha az az improvizáció, hogy kötött pontok között mindig szabadon rögtönöz az ember, akkor minden játék, minden előadás improvizatív valamennyire – nem tudok százalékot mondani. Iszonyú fontos a figyelem, a fiúk és Kata között. Sokat improvizáltunk, főleg a zenei próbákon, úgy indultunk el. 

Hogyan segíti a Staféta pályázat a munkátokat?

Pető Kata: A Staféta nélkül nem tudtuk volna létrehozni ezt az előadást, annak ellenére sem, hogy Barda Beától és a Trafótól sok támogatást kaptunk, és még kapunk.

Porogi Dorka: A Staféta nélkül ez az egész csak álom vagy terv volna még. 

Március 23-án a Trafóban lesz látható Pető Kata és Porogi Dorka Staféta nyertes alkotópáros
Árnyékcímű előadása!