Idén is Rozgonyi-Kulcsár Viktóriával, a Jurányi Ház alapítójával indul az intézmény Jurányi Latte című interjúsorozata, amelynek a Színház Online is teret ad. A jubileumi évad tapasztalatairól és a 2023/24-es évad terveiről beszélgetett vele Bordás Katinka, illetve a szokásos születésnapi kívánság is elhangzott.
Tavaly ősszel tartotta 10. évfordulóját a Jurányi Ház. Értékelnéd az ünnepi évadot?
Az jut eszembe a 10. évről, hogy nagyjából ugyanabban a helyzetben éreztem magam, mint a kezdetekben. Emlékeztetett azokra az időkre, amikor nem tudtam, hogy fogom megsaccolni azt, hogy mennyi üzemeltetési hozzájárulást fizessen majd egy szervezet egy négyzetméterért.
Meglepő módon annak idején elég jól sikerült kiszámolni, hogy mennyi lesz a rezsije ennek a 6700 négyzetméteres épületnek, és hogyan osszuk el a tagszervezetek között. Most ugyanazt éreztem, mint az indulásnál, hogy a rezsiárak emelkedésével nem tudom, hogyan kell kalkulálni. Hazardírozásnak éltem meg, de végül jól jöttünk ki belőle. Nem vált valóra a tavalyi évadkezdő interjúban elhangzott kívánság, hogy legyen kiszámíthatóbb évadunk.
Vegyes érzések vannak bennem, mert ha visszatekintek a 2022/23-as évadra, a rezsiszámlák okozta gyomorgörcsre és álmatlan éjszakákra emlékszem, ugyanakkor sok olyan dolog megvalósult, amire régen vágytam, és ami nagy örömmel tölt el. Megszületett a Jurányi Latte interjúkötet, ami egy fontos dokumentációja a független színházi területnek. Megjelent a Poket-sorozatban a Színház a város – A külvilágból csinálunk színpadot c., a hangjátékaink szövegét tartalmazó kötet. (Szeretem, ha minőségi brandek találkoznak. Több ilyen tervem volt/van… Ilyen volt a Pagony is, akikkel a Hab a tortán! gyerekelőadás-sorozatot hoztuk létre. A Poket-kötet is régi álmom volt.)
Büszkén mondom, hogy nyáron az Ördögkatlan díszvendége volt a 10 éves Jurányi Ház. Az Ördögkatlan olyan fesztivál, aminek minden üzenetével azonosulni tudok.
És akkor még a tehetséggondozó projektjeinkről: a Stafétáról és a Titániumról, illetve a CsET Fesztről, ami a család, egyén, társadalom témák köré szerveződött, és amivel nemzetközi színtérre léptünk, még nem is beszéltem. Ráadásul infrastrukturális átalakításokat is végeztünk: nagyobb öltözőket és ruhatárat alakítottunk ki tavaly. Új kávézó működik december óta az épület falai között. Ha ezekre gondolok, nem mondhatom, hogy nem volt eredményes évad.
Milyen új bemutatókkal, együttműködésekkel, projektekkel készül a Füge Egyesület és a Jurányi Ház ebben az évadban?
Az évadot szeptember 1-jén a Narratíva Kollektíva és a Füge bemutatójával, a Medea gyermekei-vel kezdjük, amit Hegymegi Máté rendez. A Jurányiban kerül megrendezésre az L1-est(ek) elnevezésű táncelőadásokat felvonultató kétnapos rendezvénysorozat, illetve szintén szeptemberben tartja a 30 éves TÁP Színház a TÁP30 fesztivált, amelynek egyes előadásainak a Jurányi ad otthont. A tavaly meghirdetett TITÁNium mentorprogram eredményeképpen 6 előadás valósul meg Budapest különböző játszóhelyein, például a Jurányiban októberben Nyári Ádám Az arab éjszaka c. kísérleti, zenés színházi előadást hozza létre Roland Schimmelpfennig darabjából, amelyben a szöveg és a hangok közösen alkotnak egyedülálló akusztikai élményt.
Pető Kata novemberben a Staféta-nyertes zenés-táncos előadásában, a Milfben debütál a Jurányi nagyszínpadán. A Milf alaptémája a női öregedés, az ahhoz való viszonyunk, előítéleteink és sztereotípiáink vele szemben. A Füge Egyesület lebonyolításában Kelemen Kristóf Staféta-nyertes előadása márciusban a Trafóban valósul meg Bertolt Brecht A rendszabály c. tandrámájából inspirálódva.
Évad közben rengeteg megkeresés érkezik, amikre szívesen igent mondanánk, de hely hiányában nem tudunk, ezért idén először kiírtuk a Jurányi Befogadói Pályázatot, ami segít abban, hogy együtt lássuk a szakmai igényeket és a mi lehetőségeinket. Azt látom, hogy évekbe telik, mire egy ilyen pályázat léte bekerül a köztudatba.
A Befogadói Pályázat keretében látható nálunk az évadban az Art-ravaló bemutatója, akik állami gondozásban nevelkedett fiatalokkal dolgoznak. Bérczes László Háy János Mamikám c. regényét viszi színpadra december elején. Szabó Veronika és Lestyán Attila középiskolásoknak szóló színházi nevelési előadása a szexedukáció témájában készül majd.
Az idén másodjára meghirdetett Mastercard Alkotótárs pályázaton nyertes projektek a Jurányiban található Mastercard Alkotótér elnevezésű teremben próbálhatnak az évadban. A novemberben megrendezésre kerülő kortárs előadóművészeti platform, a dunaPart egyik helyszíne a Jurányi lesz. Az évad tervei közé tartozik a Jurányi klub és a hírlevelünk megújítása is.
Végül, de nem utolsó sorban a tehetséggondozó pályázataink is teret kapnak az évadban. Aktivizáljuk a Tantermi Színházi Projektet, ugyanis idén összejött rá annyi forrás, hogy szeptember elején ki tudjuk írni a pályázatot. Olyan előadások jelentkezését várjuk, amelyek középiskolás diákokat (13-18 éveseket) megszólító témákat kifejezetten osztálytermi körülményekre szabott formában dolgoznak fel. Ezúttal forgalmazásra lehet majd pályázni. A Tantermi Színházi Szemle 2024 tavaszán várható. Még 2023 őszén meghirdetjük a 8. Staféta pályázatot, amelyre 2024. március 1-től december 31-ig megvalósuló előadásokkal lehet pályázni.
Minden rosszban van valami jó: mondanál olyan együttműködésekre példát, amikre nem került volna sor, ha nem lenne rezsiválság és a kultúrafinanszírozás is más lábakon állna?
Az energiaválság miatt a Szkéné Színháznak és a Mu Színháznak is be kellett zárnia télen pár hónapra. Egyértelmű volt, hogy felkínáljam nekik azt a lehetőséget, hogy játsszanak nálunk előadásokat, hiszen a működési pályázat miatt minden játszóhelynek biztosítania kell az előadásszámokat, így nem mindegy, hogy kiesik-e pár hónap alatt néhány előadás. Ezek nagyon jó találkozások voltak. Rezsiválságtól függetlenül, örömmel venném, ha egymás előadásait máskor is vendégül látnánk.
A Füge és a Jurányi úgy jött létre, hogy abban hittem, hogy az együttműködés a motorja – remélem, hogy a munkásságom ezt bizonyítja is. Azt gondolnánk, hogy a kulturális területen tapasztalható nehézségek miatt jobban összefognak a csapatok, szervezetek. Most még nem látom, hogy kirajzolódnának érdemi együttműködések. Mi továbbra is azon leszünk, hogy összefogjunk, segítsünk, ahol tudunk. A koprodukció fogalma a Fügével egyidős. A kőszínházak is kezdenek már koprodukciókban gondolkodni, mert az sokkal gazdaságosabb, és szakmailag is érdekes kapcsolódás lehet. Régi vágyam volt a szombathelyi színházzal közös előadást létrehozni, ez meg is valósult a Kutyabaj c. koprodukciónkkal. Jó tapasztalat a vidéki színházak szellemiségével találkozni.
A Füge Egyesület az adó 1% kampányát a napelemek köré szervezte, Közösségben az energia szlogennel. Hogy alakul a napelemprojekt?
Egy sikeres Magnet Bank-pályázatnak köszönhetően benne vagyunk egy közösségi energiaprojektben a Magyar Természetvédők Szövetségével, amelynek végeredményeként napelemeket helyezünk a közelmúltban megújult tetőnkre. Fontos számunkra a klímatudatosság, amennyire erőnkből telik, teszünk is a környezetünkért, de a napelem abból a szempontból is nagy előrelépés lenne, hogy önfenntartóbbá váljon a Ház energia tekintetében. Hogy ne legyünk ennyire kiszolgáltatva a rezsiáraknak…
Az elmúlt évad legnagyobb kihívásait, nem titok, a rezsiszámlák jelentették. Örülnék, ha 10-20 év múlva eljutna oda ez a napelem-rendszer, hogy energiaközösségben akár a kerület többi színházának tudna áramot juttatni.
A Jurányi Ház épületét a II. kerület is bérli, hogy egy bölcsődét alakítsanak ki. Hogy állnak a munkálatok?
Igen, Budapest Főváros Önkormányzatával az új szerződést úgy írtuk alá tavaly nyáron, hogy a B lépcsőház alagsorában megnyílik egy bölcsőde. A beruházás ebben az évadban indul, a működés valószínűleg a következőben. Kétségtelenül meg fogja változtatni az életünket a felújítás, de ha a Jurányi melletti négyemeletes épület évekig tartó munkálataira gondolunk, azon is túllendültünk valahogy.
2023. október 29-én lesz 11 éves a Jurányi Ház. Mit kívánsz a szülinapra?
Harmóniát, bizalmat, több megértést szívesen látnék minden fronton, szakmán, stábon, művészeken, házon belül. Azt látom, hogy kíváncsiak se vagyunk a másikra, és megérteni se akarjuk, mit miért csinál a másik. Zászlónkra tűzzük, hogy szolidárisak, toleránsak vagyunk, de a hétköznapokban mégsem azt látom, hogy ez határozná meg az emberi viselkedéseket. Több beszélgetést, találkozást, mosolyt és energiát kívánok, szükség lesz rá…
Az interjút készítette: Bordás Katinka
Fotó: Gulyás Dóra