A Füge Produkció és az ESZME február 28-án bemutatóval készül Szenteczki Zita és Kovács Domokos rendezésében a Jurányi Házban. Édouard Louis Ki ölte meg az apámatregényét adaptálják a 2022-ben végzett bábszínész osztály egy részével. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy ötvözze a bábszínházat a kortárs tánccal, a szövegkórust a politikai kiáltvánnyal.

Hogyan kezdődött kettőtök együttműködése?

Szenteczki Zita: Domival osztálytársak voltunk a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.Domi színművész szak bábszínész szakirányon végzett, én pedig színházrendező szak báb szakirányon. Az első két évben sok közös óránk volt, és ott elég hamar kiderült, hogy hasonló az ízlésünk. Az egyik ilyen meghatározó élmény Gál Eszter óráján volt, ahol együtt voltak bábszínészek- és rendezők, és az első feladatnál mi párba kerültünk, bemutatkoztunk egymásnak, és meglepő módon annyira hasonló dolgokat mondtunk el magunkról, hogy amikor a másikat kellett prezentálnunk a többieknek, az volt az érzésünk, hogy szinte magunkat mutatjuk be. Egyszer pedig bábos inspirációs videót kellett vinnünk, és egymástól függetlenül mindketten Julie Taymor Oedipus rex operájából vittünk egy részletet. A negyedéves Ódrys vizsgarendezésemben, a Captatás-ban Domi volt a főszereplő. Szintén szerepelt a Macskaherceg, a Kedves én és a Gyere haza, Mikkamakka rendezéseimben is.Sokat dolgoztunk együtt az egyetemen és azóta is. Szoros baráti és alkotói szövetség alakult ki köztünk, ami minden évvel egyre mélyebb.

Kovács Domokos: Úgy foglalnám össze, hogy több mint 10 éve megismerkedtünk, és azóta szinte folyamatosan együtt dolgozunk különböző felállásokban.

Hogyan találtatok rá Édouard Louis Ki ölte meg az apámat művére, és mi fogott meg benne titeket, hogy megrendezzétek?

Szenteczki Zita: A doktori dolgozatom kapcsán Jákfalvi Magdolna ajánlotta nekem ezt a szerzőt, mert önéletírásos, társadalmilag érzékeny művei vannak. Édouard Louis felkeltette az érdeklődésemet, elolvastam a könyveit. Megragadott a sodrása a Ki ölte meg az apámat című művének. Egyszerre érzelmes és kiáltványszerű. Domit úgy kértem fel, hogy rendezzük meg az akkor végzős bábszínész osztálynak ezt az anyagot, ő koreográfusként, én rendezőként. Az egyetemen végül nem valósulhatott meg ez a projekt, de annyira fontossá vált az anyagmindkettőnknek, hogy helyszínt kerestünk neki, így jött képbe a Jurányi. Amikor Domivalbeszélgettünk az előadásról, olyan koncepcionális kérdések is szóba kerültek, hogy nem lett volna értelme leosztani, hogy ki a koreográfus, ki a rendező.

Kovács Domokos: Zita engem már a konkrét keretekkel, körülményekkel keresett meg, hogy ennek a szerzőnek szeretné az egyik regényét megcsinálni az osztállyal, de igazából akkor még nem választotta ki, melyiket. A Ki ölte meg az apámat volt az első könyv, amit ÉdouardLouis-tól olvastam. Megfogott a szöveg, és elkezdtünk azon gondolkozni, hogyan lehetne szétosztani egy monológot 12 főre, a bábszínész osztály tagjaira, és eszünkbe jutott, hogy izgalmas lenne megcsinálni egyfajta kórusműnek, ahol az egység nem csak a zenei hangokban, de a prózai szövegekben, mozgásban, látványban… vagyis az előadás minden vetületén megjelenik. Szóval beindította a kreatív energiáinkat. Louis érzékletesen vezeti végig, hogy amiket politikai témáknak gondolunk – és amik amúgy valóban azok is, és ezértvan tőlük egyfajta eltartás mindenkiben, mert valamiért senki nem akar politizálni – valójábanmennyire húsbavágóan az életünk minden pillanatában jelen vannak. Nem gondolom, hogy csak politikai tényezők befolyásolják a magánéletünket, de izgalmas volt azt látni, hogy tulajdonképpen a legintimebb pillanataink is mind politikai kérdéssé váltak. Ez egyfelől tud ijesztően hatni, másrészt számomra van benne valami megnyugtató, amikor belegondolok ebbe, mert az derül ki belőle, hogy a politika fontos kérdésekkel foglalkozik, amik személyes ügyek tudnak lenni mindenki számára. Nem lehet elbújni a magánéletünkbe, csak a lelki rezdüléseinkkel foglalkozni, mert részei vagyunk egy közösségnek, amivel foglalkoznunk kell. Illetve lehet csak az egyikkel foglalkozni, de ha jól csináljuk, az úgyis kihatással lesz a másikra.

Miről fog szólni az előadás?

Kovács Domokos: Több szempontból tudom megközelíteni ezt a kérdést. Az egyik szempont: egy apának és a fiának a kapcsolatáról, a másik: egy testnek a változásairól, a harmadik: mivel ennek a 2022-ben végzett osztálynak a nagy része dolgozik együtt, ezért az odafigyelésről, az egymás felé való érzékenységről szól az előadás. 

Szenteczki Zita: Annyit elárulhatunk a struktúráról, hogy bár maga a könyv rövid, amit PallaiMara fordításában használunk, és amit Bíró Bence dramaturggal dolgoztunk át színpadra, ennek ellenére három jól elkülöníthető részből áll. Az első emléktöredékekből áll, a második egy konkrét eseményről, egy estéről emlékezik, a harmadik, társadalmi rész, ami talán választ ad a címben feltett kérdésre, formailag is elkülönül. A színpadon megjelenik a testnek a változása, és az, hogy viszonyulunk hozzá. A történet szerint a fiú meglátogatja az apját, és akkor szembesül vele, hogy a gyári munkában tönkrement az apja gerince, és majdnem mozgásképtelen. A darabban több a capella kórus is elhangzik (zeneszerző: Kákonyi Árpád),rengeteg mozgással, tárgyanimációval (látvány: Lázár Helga). A tárgyak főként testprotézisek, amik a nyomor és katasztrófa turizmust is beemelik a színpadi térbe, ez reflektálhat arra is, ahogyan a saját életeinkhez viszonyulunk alkotókként. Jelenleg ott tartunk a próbafolyamatban, hogy a kórus, a monológok, a társadalmi szöveg arányait keressük.

Mitől aktuális ma Magyarországon egy francia író története?

Szenteczki Zita: Apa és fia kapcsolata univerzális, a könyvben megjelenő osztálykérdések szintén. A francia kontextus mellett analógiákat hozunk magyarországi történésekkel.  

Kovács Domokos: Van konkrét magyar vetülete, utalások a mi társadalmunkra, de ettől függetlenül is, önmagában ennek a két embernek a kapcsolata mindenki számára ismerős lehet, hiszen mindenkinek erős kapcsolata van a szüleivel, nem feltétlenül pozitív, vagy mély, de biztos, hogy olyan, amivel dolga van. Ehhez ez az anyag erős dobbantót kínál. 

Szerző: Bordás Katinka

Fotó: Gordon Eszter

Édouard Louis: Ki ölte meg az apámat

Premier: 2023. február 28., március 1. 19.00

Jegyek, infó: https://juranyihaz.hu/hu/eloadas/kioltemegazapamat